Az első és legfontosabb szabály, hogy nassolni csak közvetlenül az étkezések előtt vagy után szabad. Azaz:napközben nincsen nassolás. Semmi.

Étkezések között szükségünk van szünetre, hogy a szénhidrátok fel tudjanak szívódni, a vércukorszint normalizálódjon, a hasnyálmirigy pihenjen, és a sejtek kicsit elszokjanak az inzulintól, így javul valamelyest az inzulinérzékenység. Ennek hosszú távú jó hatása, hogy a szénhidrát-anyagcserénk megbízhatóbban fog működni, a vércukorszintünk sokkal stabilabb lesz.

Fontos tudni, hogy a cukorbetegek és inzulinrezisztensek által fogyasztható nassolnivalók nagy részében van szénhidrát, még ha csökkentett mennyiségben is. Többnyire ez a szénhidrát lassú felszívódású, de sajnos van olyan is, hogy gyors felszívódású szénhidrát is kerül az élelmiszerbe. Emiatt észnél kell lennünk, kis mennyiségben, és jól időzítve fogyaszthatunk ilyen nassolnivalókat.

Mikor nassoljunk?

Ha inzulinrezisztens vagy gyógyszerrel kezelt 2-es típusú cukorbetegek vagyunk, akkor inkább az étkezés után együk meg a nassolnivalót, hogy az étkezés során elfogyasztott zsír és fehérje tudja lassítani az utána jövő szénhidrát felszívódását.

Ha viszont inzulinnal kezelt 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegek vagyunk, étkezés előtt fogyasszuk inkább a nasit, hogy az étkezés során fogyasztott zsír és fehérje kevésbé lassítsa annak felszívódását, és az analóg bólus inzulin hatásgörbéje és a szénhidrát felszívódási görbéje minél jobban egybeessen. Így kiküszöbölhetőek az alacsony és magas vércukorszint problémák az étkezés után.

Beleszámoljam?

Gondolom, mondanom sem kell, hogy a nasi szénhidráttartalmát bele kell számolni az étkezés szénhidráttartalmába, és meg kell rá adni az inzulint, ha inzulinnal kezelt cukorbeteg vagy.

Milyen nasit ehetünk?

Az édességekről azt kell tudni, hogy többnyire eritritet, steviát vagy maltitot használnak bennük édesítőszerként a cukor helyett. A stevia és az eritrit teljesen kalóriamentes, az előbbi nem okoz bélrendszeri panaszokat, az eritrit viszont ritkán szokott haspuffadást okozni annál, aki érzékeny rá. Az a jó bennük, hogy nem emelik a vércukorszintet. A maltittartalmú édességek viszont tudják emelni a vércukorszintet és szintén tudnak haspuffadást okozni, úgyhogy ezeket óvatosabban fogyasszuk. A maltit előnye, hogy az édesítőereje és az édesség íze olyan, mint a cukoré, ezért is olyan népszerű.Édességek közül az olyanokat keressük, amiben lehetőleg nincsen gyorsan felszívódó szénhidrát, tehát az összes teljes kiőrlésű, „diabetikus” kekszet, nápolyit, bármit, amiben liszt van (teljes kiőrlésű is) felejtsük el.A jó megoldást a szénhidrátcsökkentett csokik és mogyorókrémek jelenthetik, szerencsére ezekből óriási a választék.A különböző olajos magvak, magkrémek, mogyoróvaj azért zseniálisak, mert alacsony a szénhidráttartalmuk, relatíve magas a fehérjetartalmuk, sok vitamin és ásványi anyag található bennük. A magas zsírtartalom miatt a kalóriatartalmuk is magas, így fogyni vágyók csak korlátozottan fogyasszák. Sós rágcsálnivalónak a tepertő pörcöt, kókuszcsipszet vagy zöldségcsipszet ajánlom például. Ezeknek alacsony a szénhidráttartalma, vagy gyakorlatilag nincs is, ilyen csoda a sertéstepertő, ami zsírból és fehérjéből áll. Ugyanakkor ezzel érdemes vigyázni a magas kalóriatartalma miatt.

Így nassoljunk, ha inzulinrezisztensek vagy cukorbetegek vagyunk