Hogyan segíthet a neuropszichológus stroke után és demencia esetén?

Stroke után a páciens hirtelen szembesül a képességei hanyatlásával, elvesztésével, míg a progresszív lefolyású demencia esetén, a kép fokozatosan bontakozik ki.

Mindkét helyzetnek megvan a maga nehézsége, megpróbáltatást jelent a betegnek és a családjának egyaránt, de a jó hír, hogy van lehetőség az elvesztett képességek fejlesztésére, helyettesítésére, illetve a demenciával járó folyamatok lassítására. Ezekről a lehetőségekről beszélt Vincze Judit, a Neurológiai Központ neuropszichológusa.

Stroke után is fejleszthetők a képességek

A stroke utáni tünetek attól függően alakulnak ki, hogy melyik agyterületet érintette a központi idegrendszerben kialakuló vérzés vagy érelzáródás. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a féloldali bénulás, az izomerő jelentős csökkenése, a beszédzavar, a mozgáskoordinációs zavarok, az érzészavarok, látásproblémák (ezen belül főként látótérkiesések), de érintheti a stroke az észlelési- és érzékelési képességet, a gondolkodást, a hangulati, érzelmi életet, és az alkalmazkodást is.

Minden sérült képesség fejleszthető valamilyen szinten, a beszédfejlesztés például klasszikusan logopédus feladata, a mozgás, járás fejlesztése a gyógytornászé. A több szakemberből álló rehabilitációs team-ben a neuropszichológus a kognitív képességek fejlesztésével és a pszichés problémák kezelésével foglalkozik.

Ezért szükséges a neuropszichológiai kezelés

- Gyakoriak a kognitív sérülések, a figyelem, a koncentráció, az emlékezet, a percepció, ezen belül is a téri-vizuális észlelés bizonyos tipikus deficitjei. Utóbbiak közül legjellegzetesebb a neglekt, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a páciens a látótér bal oldalát figyelmen kívül hagyja. Jellemzően jobb féltekei sérülés esetén jelentkezhet az említett zavar. A neglektesek nem vezethetnek, hiszen már csak egy zebrán való átkelés is veszélyes lehet számukra. Éppen ezért lehet szükséges egy neuropszichológus véleménye arról, hogy a stroke-on átesett beteg vezethet-e például a jövőben – ismerteti Vincze Judit.
A stroke következményeinek pszichés oldalát tekintve kiemelendő, hogy gyakran a képességstruktúra olyan szinten változik meg, hogy a korábbi életvitel részben vagy teljes egészében lehetetlenné válik. Ennek feldolgozása nehéz folyamat, esetleges elakadásokkal. Amennyiben reménytelenség, céltalanság, bizonytalanság, üresség érzés veszt erőt az érintett személyen, érdemes neuropszichológus segítségét kérni a veszteségek feldolgozásához, az aktuális képességek megismeréséhez, új életcélok találásához.

Minél előbb kezdődik a terápia, annál eredményesebb lehet

Szerzett agysérüléseknél, tehát például stroke után, annál eredményesebb lehet a kezelés, minél előbb kezdődik meg a terápia, legfeljebb fél-egy évvel a sérülés után.  A sérült agyterület ugyanis némileg „újjá tudja építeni” magát, illetve a környező agyterületek „át tudják venni” a funkcióit – ez a csodálatos lehetőség pedig az agy plaszticitásának köszönhető.
- Amikor bezárul ez a bizonyos időablak, akkor is van lehetőség a fejlesztésre, de akkor már kevésbé az agy plaszticitására tudunk támaszkodni, inkább kompenzációs lehetőségek kialakítását tudjuk segíteni– mondja a neuropszichológus. - Demencia esetén is sokat lehet tenni azért, hogy a beteg ne veszítse el olyan ütemben a képességeit, mint ahogy terápia nélkül ez történne.  Ez pedig jelentős életminőségbeli javulást jelent mind az érintett, mind a környezete számára. 
Mind stroke, mind demencia esetén jellemző, hogy nem csak a beteg szenved, a családtagok pszichés és fizikai terhei is nőnek, a megszokott családi működés felborulhat, a feladatok újra osztására lehet szükség. Gyakran kimondatlan érzelmi feszültségek kísérik ezeket a folyamatokat. A kapcsolati és családi életben jelentkező nehézségek megoldásában történt elakadások esetén is érdemes neuropszichológus segítségét kérni.