Kevesebb vörös hús, zsír és cukor – ezt szinte mindenki tudja, aki a szív-érrendszernek kedvező étrendet keres. De vajon mennyiben különbözik ettől a DASH diéta, és miért nevezik ezt szívbarát étrendnek?

Drégely Anikó, a KardioKözpont dietetikusa beszélt a témáról.

Egy étrend a magas vérnyomás csökkentésére

A DASH diéta kifejezést talán már sokan hallották, de kevesebben tudják, mit is jelent maga a betűszó. A Dietary Approaches to Stop Hypertension szó szerint azt jelenti, hogy a magas vérnyomás megszüntetésének étrendi megközelítése. Ugyanis ezt az étrendet kifejezetten a magas vérnyomás megelőzésére, kezelésére fejlesztették ki, ezért következményesen természetesen a teljes szív-érrendszer egészségét befolyásolhatja.

- Maga a DASH diéta gazdag kálimban, kalciumban, magnéziumban, amely anyagok fontosak a vérnyomás szabályozásában – ismerteti a dietetikus. – Ugyanakkor erősen visszaszorítja a magas sótartalmú, telített zsírokban és cukorban gazdag ételeket. Kutatások szerint az így felépített étrend akár már néhány hét alatt csökkentheti a vérnyomást, hosszú távon pedig az LDL-koleszterinszintet, vagyis az úgynevezett „rossz” koleszterinszintet is képes redukálni.

A DASH diéta elsősorban az Amerikában elterjedt étrendhez képest csökkenti a sóbevitelt, hiszen ott átlagosan minimum 3.400 mg sót fogyasztanak naponta. Ehhez képest a sztenderd DASH étrend legfeljebb 2.300 mg (kb. 1 teáskanálnyi) sót engedélyez naponta, a Dietary Guidelines for Americans ajánlása szerint. Ennél létezik egy szigorúbb irányzat is, amely szerint napi max. 1.500 mg só fogyasztása fér bele az étrendbe, ha ezt indokolja az egészségi állapot. Erről a dietetikuson kívül a kardiológussal is érdemes egyeztetni.
A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást – mondja Drégely Anikó. - A sófogyasztás olyan fontos kérdés a magas vérnyomás tekintetében, hogy az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza a sóbevitel visszaszorításának fontosságát. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, és a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére.

A sóbevitel csökkentésére számos konyhai „trükk” is létezik:.

Rizs-, tészta-, gabonák főzővizéhez ne adjunk sót.
Válasszuk a friss, vagy fagyasztott zöldségeket konzervek helyett.
Használjunk karakteres zöldfűszereket az ételek ízesítéséhez só helyett.
Ételkészítés során csak az utánsózást alkalmazzuk, közben viszont lehetőleg ne használjunk sót.

Fogyasszunk kevesebb feldolgozott élelmiszert, mint a felvágottfélék, füstölt, előre pácolt húsok, zacskós levesek, sós rágcsák, félkész-, kész, mirelit ételek- hiszen ezek jellemzően rengeteg hozzáadott sót tartalmaznak- emeli ki Drégely Anikó.

Mit és mennyit érdemes enni a DASH diéta szerint?

A DASH diéta egy rugalmas és kiegyensúlyozott étrend, ami megkerülhetetlen eleme lehet a szívbarát életmódnak. Alapvetően gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, tartalmaz alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, halat, baromfit, babféléket, dióféléket. A fő hangsúly természetesen a káliumban, kalciumban, magnéziumban, rostokban, fehérjében gazdag élelmiszereken van.

- Másik jellemzője az étrendnek, hogy napi és heti táplálkozási célokat is megjelöl, az adagokat pedig igyekszik a napi kalóriaszükséglet szerint meghatározni. A napi kalóriaszükséglet pedig az egyik olyan kérdés, amit csak személyre szabottan lehet pontosan meghatározni. Ezért is tekinthető alapvetőnek a személyes dietetikai iránymutatás, a táplálkozásterápia– hangsúlyozza Drégely Anikó, a KardioKözpont kardiológusa. – Azt is érdemes tisztán látni, hogy a már diagnosztizált magasvérnyomás- és szívbetegek sem támaszkodhatnak kizárólag a gyógyszeres kezelésre, az életmódnak ugyanis önmagában is gyógyító hatása van. Ezért az a leghatékonyabb, ha a kardiológus, a dietetikus és a mozgásterapeuta együtt dolgoznak ki egy optimális életmódot a pácienseknek, amely nem csak gyógyít, de még élvezhető és biztonságos is.

Mennyi só fér bele a DASH-diétába?