Időről időre mindenki lehet stresszes, de ha ez krónikussá válik, az súlyos következményekkel járhat az egészségre nézve.A stressz növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát, negatívan befolyásolhatja az immunrendszert, és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A stressz az arcodon is nyomot hagyhat. A száraz bőr, a ráncok és a pattanások csak néhány a mód azok közül, ahogyan megmutatkozik a stressz az arcon.
A krónikus stressz kétféleképpen is megjelenhet az arcodon. Először is, a szervezetedben felszabaduló hormonok olyan fiziológiai változásokhoz vezethetnek, amelyek negatívan hatnak a bőrödre. Másodszor, a stressz érzése olyan rossz szokásokhoz is vezethet, mint például a fogcsikorgatás vagy az ajkak harapdálása.
Pattanások
Amikor stresszesnek érzed magad, a tested több kortizol hormont termel. A kortizol hatására az agyad hipotalamusznak nevezett része egy kortikotropin felszabadító hormont (CRH) termel. A CRH serkenti a faggyúmirigyekből történő olajkibocsátást. E mirigyek túlzott olajtermelése eltömíti a pórusokat, ami pattanásokhoz vezethet. Bár széles körben elterjedt nézet, hogy a stressz pattanásokat okoz, csak néhány tanulmány vizsgálta az összefüggést.
Egy 2017-es tanulmány 22 és 24 év közötti orvostanhallgató nőknél vizsgálta a stressz hatását az aknéra. A kutatók megállapították, hogy a magasabb stresszszint pozitívan korrelált az akne súlyosságával.
Táskák a szemed alatt
A szem alatti táskákra jellemző a szemhéjad alatti duzzanat vagy puffadás. A korral ezek egyre gyakoribbá válnak, mivel a szemed körüli tartóizmok gyengülnek. A rugalmasság elvesztése miatt megereszkedett bőr szintén hozzájárulhat a szem alatti táskák kialakulásához. Az alváshiány okozta stressz fokozza az öregedés jeleit, például a finom ráncokat, a csökkent rugalmasságot és az egyenetlen pigmentációt egyértelműen ennek lehet betudni. A bőr rugalmasságának elvesztése szintén hozzájárul a szem alatti táskák kialakulásához.
Száraz bőr
A szaruréteg a bőr külső rétege. Fehérjéket és lipideket tartalmaz, amelyek kritikus szerepet játszanak a bőrsejtek hidratáltságának fenntartásában. Emellett gátként is működnek, védik az alatta lévő bőrt. Ha a szaruréteg nem úgy működik, ahogyan kellene, a bőr kiszáradhat és viszkethet.
Az Inflammation & Allergy Drug Targets című szaklapban megjelent 2014-es áttekintés szerint pár egereken végzett vizsgálat megállapította, hogy a stressz károsítja a szaruréteg barrier funkcióját, és negatívan befolyásolhatja a bőr vízvisszatartását. Az áttekintés megemlíti azt is, hogy az interjústressz és a "házassági problémákból" eredő stressz is lassíthatja a bőr barrierjének öngyógyító képességét.
Kiütések
A stressz gyengítheti az immunrendszert. A legyengült immunrendszer pedig a bélrendszeredben és a bőrödben lévő baktériumok egyensúlyának felborulásához vezethet, amit diszbiózisnak nevezünk. Amikor ez az egyensúlyhiány a bőrön jelentkezik, bőrpírhoz vagy kiütésekhez vezethet. A stresszről ismert, hogy számos olyan állapotot kivált vagy súlyosbít, amely kiütéseket vagy gyulladást okoz, ilyen például pikkelysömör, ekcéma és kontakt dermatitis.
Ráncok
A stressz változásokat okoz a bőrben lévő fehérjékben, és ezáltal csökkenti annak rugalmasságát. Ez a rugalmasságvesztés hozzájárulhat a ráncok kialakulásához. A stressz miatt jellemző a szemöldök folyamatos összehúzása, ami szintén gyorsítja a ráncok kialakulását.
Őszülő haj és hajhullás
A közhiedelem szerint a stressz megőszítheti a hajadat. A tudósok azonban csak nemrég jöttek rá, hogy miért. A melanocitáknak nevezett sejtek termelik a melanin nevű pigmentet, amely a haj színét adja.
Egy 2020-as, a Nature-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a stressz okozta szimpatikus idegrendszeri aktivitás hatására eltűnhetnek a melanocitákat létrehozó őssejtek. Ha ezek a sejtek eltűnnek, az új sejtek ezáltal már elveszítik a színüket és szürkék lesznek. A krónikus stressz a haj növekedési ciklusát is megzavarhatja, és egy telogen effluvium nevű állapothoz vezethet. A telogén effluvium a normálisnál nagyobb mennyiségű haj kihullását okozza.
Fogkárosodás. Sokan veszik fel a fogcsikorgatás szokását, amikor stresszelnek, szoronganak. Idővel ez maradandó károsodást okozhat a fogakban.
Temporomandibuláris ízületi diszfunkció (TMD). A TMD olyan egészségügyi problémákat foglal magába, amelyek azt az ízületet érintik, ahol az állkapocs a koponyához csatlakozik. Ezt a fogak folyamatos, vagy hosszan tartó összeszorítása okozza.
Arcpír. A stressz hatására felgyorsul a légzés. Ez pedig átmenetileg az arc kipirulását okozhatja.
Fájó ajkak. Sokan rágják az ajkukat vagy a szájuk belsejét, amikor stresszesnek érzik magukat.
Sajnos a stressz az élet elkerülhetetlen része. Ha azonban minimalizálod a stressz elkerülhető okait és megtanulod a stressz kezelésének technikáit, akkor az segít felvenni a harcot a korai öregedés jelei ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.