Valószínűleg sokan ismerik a ribiszkét, viszont egy közeli leszármazottját, a jostát, már annál kevésbé. A következőkben a két gyümölcsöt mutatjuk be röviden!
Aribiszkék(fekete ribiszke:Ribes nigrum, piros és fehér ribiszke:Ribes rubrum) régóta kedvelt bogyósok - már a régi parasztházak kertjeiben is helyük volt. A napos fekvést és a laza, humuszos talajt kedvelik.
A josta az a fajta bogyós gyümölcs, amihez csak akkor lehet hozzájutni, ha ültetünk a kertünkben. Az íze nagyon különleges.A josta(Ribes x nidigrolaria)ugyanis a feketeribiszke és a köszméte (egres, piszke) keresztezéséből mesterségesen létrejött gyümölcs. Németországban nemesítették az 1920-as évek elejétől kezdve, ezért nevét is a két gyümölcs német nevéből kapta: Johannisbeere+Stachelbeere= josta. Magyar elnevezése is hasonló összetétel: riszméte. Egyébként létezik magyar nemesítésből származó hazai fajtaváltozata is: a rikő, (ribiszke +köszméte), melyet 1964-ben Fertődön hozott létre Porpáczy Aladár biológus. Sokat tűrő cserje, a köszmétéhez hasonló kis bokorrá nő. Júniusban terem, roskadásig meg tudnak telni a vesszői a - szintén a köszmétére hasonlító - gyümölcsökkel.
A nemesítés rendkívül jól sikerült, mert a josta szülei minden jó tulajdonságát örökölte, így még azoknál is labdába rúghat, akik a két „szülőgyümölcsöt" külön-külön nem szeretik.
Rendkívül sok C-, B1- és B2-vitamint tartalmaz. Savai serkentik az emésztést, antioxidánsai immunerősítő hatásúak.
Nyersen a legjobb, de fagyasztható, és minden készíthető belőle, ami más bogyós gyümölcsökből: szörp, lekvár, gyümölcslé, dzsem. Gyümölcslevesbe pikáns adalék, a belőle készült szósz sültek, főleg vadhús mellé nagyon finom.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.