Hogyan ismerhető fel az agyhártyagyulladás?

A központi idegrendszer fertőzései, így az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás sokak számára nagyon ijesztőnek tűnnek.

Ugyanakkordr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ezek jóval ritkábbak, mint gondolnánk, azonban fontos ismerni azokat a tüneteket, amelyekkel orvoshoz kell fordulni.

Ezek lehetnek az agyhártyagyulladás tünetei

Mint minden fertőzés okozta betegségben, így a központi idegrendszerében is „kórokozóban” kell gondolkodnunk. Ez életkorokként, évszakokként, és földrajzi hely szerint jelentős különbözőséget mutat. Külön érdekessége e betegségcsoportnak, hogy ugyanaz a kórokozó jelentős arányban tünetmentes fertőzést is tud okozni a lakosság nagy százalékában, ugyanakkor kevés betegben igen súlyos kórformát, akár végzetes kimenetelt provokálhat. Más oldalról ugyanolyan klinikai képet több kórokozó is okozhat. A neuroinfekcióknak, vagyis a központi idegrendszer fertőzéseinek klinikai megjelenése teljesen eltérő aszerint, hogy heveny, subakut, avagy idült fertőzésről, vírus, baktérium okozta, netán gomba, protozoon okozta folyamatról van szó – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus.

Ha egy rendelőt felkereső beteg lázas állapotbanfejfájást, hányingert panaszol, még a vizsgálata előtt számos célzott kérdéssel tisztázhatjuk, felmerül-e agyhártya-agyvelő gyulladás gyanúja. Ezek a következőek:

• Mióta beteg?
• Mi volt az első panasz?
• Van-e, volt-e láza?
• Hányingerét hányás kísérte-e?
• Jelentkezett-e hasmenés?
• Hangok, fények zavaróak-e?
• Közelmúltban vagy jelenleg van-e kiütése?
• Van-e a környezetében beteg felnőtt vagy gyermek?
• Járt-e falusias vidéken, erdőben, mennyi időt töltött napon?
• Csípte-e meg kullancs, szúnyog?

A fejfájással kapcsolatosan is számos kérdést kell tisztázni.

• A fej mely részén érzi a fájdalmat?
• Volt-e máskor is hasonló fejfájása?
• Köthető-e konkrét időponthoz, tevékenységhez a fejfájás kezdete?
• Láztalanul is fáj-e a feje?
• Testhelyzet befolyásolja-e a fájdalmat?
• Napszak szerint különbözik-e az intenzitása?
• Gyógyszerek, fájdalomcsillapítók közül volt-e hatékony?

Az orvosi rendelőt felkeresni képes betegnél – ha egyáltalán heveny neuroinfekció gyanúja felmerül,- az nagy valószínűséggel vírusos eredetű.

Ezt érdemes tudni a kullancs-encephalitis-vírus okozta fertőzésekről

Monspart Sarolta megbetegedése óta (1978) e zoonosis a média kedvelt témája. 1991-ben Magyarországon is törzskönyvezték az oltóanyagot e vírus ellen, szerencsére ezt követően a lakosság jelentős arányban meg is vásárolta a vakcinát, így korábban évi 300-400 megbetegedés 40-70-re csökkent 1997-től.
- Akkor lehet gyanakodni a kullancs okozta agyhártyagyulladásra (meningitis), ha a csípést követően 7-14 nappal láz, fejfájás jelentkezik. Ez a meningitisre utaló jelek nélkül a szisztémás viraemia fázisa. Vagyis ez az a fázis, amikor a vírus már jelen van a vérben. Ugyanakkor tudni kell, hogy a vírussal találkozás akár 70 %-ban is történhet tünetmentesen. Rövidebb a lappangási idő, ha fertőzött tejjel, sajttal jut a szervezetbe a kórokozó (3-4 nap). Néhány napos lázas epizódot jellemzően 1 hét tünetmentes időszak követ, ezt követően jelentkeznek az idegrendszeri gyulladás klasszikus tünetei, melyek felnőttek közt kb. 50%-ban meningitisz, 40%-ban meningoencephalitis (agyhártya-agyvelőgyulladás), 10 %-ban meningo-encephalomyelitis klinikai képében észlelhetők - ismerteti Prinz doktor.

Mit kell, és mit lehet tehát tenni?

Elsősorban fel kell figyelni a tünetekre és minél előbb orvoshoz kell fordulni. Amennyiben a betegnél már romlik a tudatéberség, fokozódik a fénykerülés, remegés, görcsök jelentkeznek, hamarabb intenzív osztályra szállítandó! Mindezek fényében pedig az oltás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez a több alkalomból, közel egy év alatt lezajló oltás-sorozat főként azoknak ajánlott, akik például erdei vagy mezőgazdasági munka, vadászat, horgászat, sportolás, gombászás, gyógynövénygyűjtés közben sokszor töltenek hosszabb időt a természetben. Az oltások közül az első két adagot mindenképpen a kullancsok tavaszi aktivitása előtt, azaz ősszel-télen érdemes megkezdeni. Hazánkban ma két oltóanyag van forgalomban, az egyik fajtában külön típus van a 1-12 éves korú gyerekeknek, illetve 12 év feletti személyeknek. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást, és ezt követő 9-12 hónap múlva a 3. oltást.

Forrás: Neurológiai Központ