A feromonoktól függ kit választunk párunknak?

Vajon ez az egyéni testszag az, amely a párokat először egymáshoz vonzza, vagy pedig azért találják egymás illatát vonzónak, mert agyunk tudat alatt azt összekapcsolja az illatot a szeretett személlyel?

Létezik-e emberi feromon s vajon azképes-e befolyásolnipárválasztásunkat?

A kérdésre egyértelmű, valódi tudományos válasz még nem született. Az emberi bőr is tartalmaz apokrin mirigyeket, melyek eloszlása jelentős átfedést mutat az állatvilágban megtalálható hasonló mirigyekével.

Az apokrin mirigyeket illatmirigyeknek is nevezzük, melyek nagy számban találhatók a köldök, a hónalj, a mellbimbó, a végbélnyílás és a nemi szervek körüli bőrterületeken.

A szexualitással kapcsolatos szerepükre utal, hogy a pubertásig nem mutatnak élénk szekréciós aktivitást, működésük a serdülőkorban indul be igazán. Nőknél a szekrétum összetétele a menstruációs ciklusnak megfelelően változik.

Tény, hogy egyes illatokat kellemesnek találunk, másokat zavarónak. De az is tény, hogy az ember szaglása nagyságrendekkel gyengébb, mint az állatoké: életünkben az illatok nem olyan meghatározó szerepűek, mint az emlősök vagy az alacsonyabb rendű állatok esetében.

Egy szerelmespárokkal végzett kutatás során kimutatták, hogy kedvesük testének illatát a szerelmesek vonzónak találják. A kísérlethez szemüket bekötözték, és tíz másik személy ruhadarabját (köztük a párjukét is) szagoltatták meg velük. A szerelmesek legkellemesebb illatúnak saját párjuk ruháját találták.

A kutatások még nem bizonyították egyértelműen, hogy létezik-e emberi feromon, illetve annak mi a szerepe. Ahhoz hasonló anyag jelenléte valószínűsíthető, de hatása nem tisztázott.

Ráadásul azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az ember civilizált lény, a tanult magatartásformák sokszor elnyomják az ösztönöket, így ne gondoljuk, hogy a holtbiztos csábítás kulcsa a későbbiekben egy parfümös üvegcse lesz. Ne engedjük magunkat az orrunknál fogva vezetni!