Tágra zárt combok - Nők a "vaginizmus szorításában"

Mi is a vaginizmus?

1. A felvilágosítás hiányából (A szexuális felvilágosítás fontosságáról itt olvashatsz.), tudatlanságból, tévhitekből eredő félelem a közösüléstől, amely az izomvédekezés kialakulásához vezethet.
2. A leggyakoribb tévhit a vaginizmusban szenvedő nők között, hogy szűzhártyájukat vastag lemeznek képzelik, melynek átszakítása nagy fájdalommal és erős vérzéssel jár. Az érzelmileg labilis nőknél a fájdalomtól való félelem provokálhatja a vaginizmus védekezési mechanizmusát.
3. Mély, belső konfliktusok, amelyek a szexualitáshoz társuló, általában nem tudatos bűntudatot eredményezik. Szorongást keltő szituációt a nők úgy kerüli el, hogy annak létrejöttét lehetetlenné teszik.
4. A szexualitással kapcsolatos bűntudat ritkán jelentkezik tudatos formában, általában a nők fantáziáiban, álmaiban jelenik meg. Gyakori, hogy a szorongást a szexualitástól a nő fantáziája úgy „fedi el” hogy azt gondolja, hogy a vagina bemenete túl szűk, ezért nem alkalmas a közösülésre. Ezt a jelenséget Friedman „csipkerózsika szindrómának” nevezte el.
5. A terhességtől való félelem, amennyiben a fogamzásgátlás nem megoldott.
6. A férj korai magömlése, amely megakadályozhatja, hogy a nőnek orgazmusa legyen. Az így ismétlődő frusztráció vaginizmushoz vezethet, amelyhez fájdalom is társulhat a kismedencei vérbőség következtében.
7. Párkapcsolati konfliktusok, a kapcsolat elszürkülése, érzelemszegénnyé válása.

• Egyes kutatók szerint a vaginizmus elsősorban a terhesség elleni védekezés, a nőiség tagadásának következménye.
• Masters és Johnson szerint a vaginizmust gyakran okozhatja a normális pszichoszexuális fejlődést megakadályozó vallásos nevelés, korai szexuális trauma vagy akár a nő látens homoszexuális irányultsága is.
• Több szakember jelentőséget tulajdonít a vaginizmus létrejöttében a gyermekkori ún. genitális inzultusoknak, mint pl. a végbélkúp használta, vagy a beöntés. Tekintettel azonban arra, hogy sok gyermek esik át ezeken a beavatkozásokon, és általában nincs mélyen traumatizáló hatásuk, így ez valószínű azoknál a gyermekeknél okozhat problémát, akik egyébként is emocionális zavarban szenvednek.
• A vaginizmus terápiájában fontos szerepet kap a hüvelyizmok tornáztatása, összehúzása, lazítása. Ezek az ún. Kegel-gyakorlatok. Ha a terápia nem segít, végső esetben műtéti eljárással oldható a hüvely görcsös összezáródása.