Tabutéma a férfimeddőség, pedig sokszor orvosolható

Tabutéma a férfimeddőség, pedig sokszor orvosolható

urológus
PUBLIKÁLÁS: 2021. október 24. 10:05
A férfimeddőség mögött húzódó egészségügyi problémák időben felismerve jórészt kezelhetők, ezzel pedig családok ezrei kaphatják vissza az esélyt a gyermekvállalásra – állapították meg az Egyházi Kórházak Egyesülése által szervezett virtuális kerekasztalbeszélgetés résztvevői.

A férfimeddőség mögött húzódó egészségügyi problémák időben felismerve jórészt kezelhetők, ezzel pedig családok ezrei kaphatják vissza az esélyt a gyermekvállalásra – állapították meg az Egyházi Kórházak Egyesülése által szervezett virtuális kerekasztalbeszélgetés résztvevői.

A rendhagyó rendezvényen az is kiderült, hogy az alultájékozottság miatt továbbra is számos előítélet és tévhit uralja ezt a kérdéskört.

Akár hormonális rendellenesség, akár szervi vagy ivarsejtbeli okok, akár lelki tényezők állnak mögötte, a terméketlenség „arat” Magyarországon, hiszen a felmérések szerint minden hetedik nemzőképes korú pár fogamzásképtelen. Dermesztő szám, főleg a közismert demográfiai folyamatok ismeretében, az pedig talán meglepő, hogy a probléma kiegyensúlyozottan sújtja a 150 ezer érintett párt: a fogantatás 40 százalékban a nő, 40 százalékban a férfi, 20 százalékban pedig valamilyen közös probléma miatt nem jön össze.

Fotó: 123rf.com

Pedig a megoldás sosem volt annyira kézzelfogható közelségben, mint 2019 decembere óta: akkortól – egy kormányzati döntésnek köszönhetően – az államilag finanszírozott meddőségi centrumok földrajzilag teljes mértékben lefedik Magyarország területét.

„Ráadásul valamennyi meddő párnak az állam finanszírozza a szükséges kivizsgálást és terápiát, beleértve az orvosi beavatkozásokat és a gyógyszeres kezelést” – mondta dr. Toldy-Schedel Emil, az Egyházi Kórházak Egyesülésének (EKE) elnöke a szövetség virtuális rendezvényén, amelynek témája a férfimeddőség volt. A szakember szerint a párok sokszor már eleve megkésett biológiai helyzetben jutnak el a gyerekvállalás gondolatáig, amikor annak már nagyon kicsi az esélye.

Mindkét nem számára komoly identitáskrízist jelenthet megélni a termékenységgel kapcsolatos problémákat, ezért is fontos, hogy az érintettek beszéljenek erről és felülemelkedjenek rajta annak érdekben, hogy megoldást találjanak a gondjaikra” – fogalmazott Szél Dávid pszichológus. Úgy vélte, érzékenyen kell hozzáállni ehhez a problémához, mert ez párkapcsolati és önismereti kérdés is egyben. Ráadásul az infertilitás nagyon erős tabu a magyar társadalomban. A német Merck Kft. és Nézőpont Intézet tavalyi, célirányos kutatásában megkérdezettek közel egyharmada úgy érzi, a párjával sem, több mint fele orvosával sem, több mint kétharmaduk pedig családtagjaival sem tudná ezt megbeszélni. A férfiak ugyanakkor zárkózottabbak, szignifikánsan magasabb náluk a válaszmegtagadás, mint a nőknél, de az is jól mutatja a bizonytalanságukat és ódzkodásukat, hogy közülük sokkal többen keresnek választ az interneten, mint a nők közül.

Ez a fajta kettőség másutt is megmutatkozik: a felmérésből jól kivehető, míg a nők 92 százaléka fordulna orvoshoz meddőségi probléma esetén, addig a férfiak lényegesen kisebb arányban, 76 százalékban. Ráadásul a nők 79 százaléka jelezte, hogy első körben, nőgyógyászát keresné fel, a férfiaknak viszont kevesebb mint a fele igyekezne csak urológus szakemberhez. Amikor pedig a válaszadók csak egyet jelölhettek meg a meddőség mögötti okok közül, akkor a nők 12 százaléka gondolta, hogy elsősorban kezelhető, de rosszul vagy egyáltalán nem kezelt egészségügyi probléma lehet a háttérben, míg a férfiaknál csupán 6 százalék vélekedett így.

Fotó: 123rf.com

Pedig a Budai Irgalmasrendi Kórház andrológiai szakambulanciáját vezető dr. Balogh István szavaiból az derült ki, hogy a helyzet többnyire nem teljesen reménytelen, ha időben gondolunk a gyerekvállalásra. A szakember úgy fogalmazott: „a férfiak nem viszik sírba a termékenységüket, csak a spermatermelő képességüket, viszont a spermiumok minősége 35 év fölött egyre csak romlik.” Ugyanígy igaz, hogy szakorvoshoz is minél korábban kell fordulni az eredményességhez, ám ez a fajta felismerés azonban egyelőre messze nem számít általánosnak: a Merck Kft. egy korábbi, az EKE megbízásából készített kutatásában például az olvasható, hogy a magyar fiatalok 82 százaléka nem gondolja, hogy egészségügyi akadályai lehetnek a családalapításnak. A megkérdezettek 78 százaléka nem tartja fontosnak az esetleges kezelhető meddőség megállapítására szolgáló szűrővizsgálatokat. Ezek alapján az sem meglepő, hogy a kutatás szerint a gyermekvállalással sikertelenül próbálkozó párok több mint harmada, 36 százaléka számára ismeretlen marad a meddőség oka.

Az alultájékozottság a Nézőpont Intézettel közös felmérésben megkérdezettek körében is előkelő helyen szerepelt az infertilitáshoz vezető okok között: ezek közül a legtöbben a kései vagy kitolódó gyermekvállalást jelölték meg elsőként, ezt követte a meddőséggel kapcsolatos információhiány. A virtuális beszélgetésen saját családjának történetét is bemutató Kaszás Géza színész-producer szintén úgy vélte: ha az emberek többet tudnának a kérdéskörről, feltehetően többen csinálnák végig a procedúrát.

„Ha valaki szembenéz a problémával, majd végig is csinálja, egymás támogatva a párjával, egy életre szóló kötődést alakíthat ki a társával és a gyerekekkel egyaránt – nem is kérdés, hogy ez megéri-e” – fogalmazott a színművész.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.