Koronavírus - Hatásos gyógyszerek tesztelését végzi egy új, nemzetközi kísérlet

Immunválaszokra koncentrálnak

Az Egészségügyi Világszervezet egy új nemzetközi kísérlet során tesztelné, vajon a már meglevő gyógyszerek meg tudják-e menteni a koronavírus miatt kórházba került emberek életét.

Mérföldkőnek számító programot indított el az Egészségügyi Világszervezet (WHO), melynek keretében azt vizsgálnák, melyik, már létező gyógyszerek képesek megmenteni a koronavírus miatt kórházba került páciensek életét.

Nemzetközi kísérletről van szó, mely több tucat ország potenciális Covid-19 terápiáit teszteli. A cél ezúttal a betegséget még inkább súlyosbító, tomboló immunválaszok mérsékelése.A Szolidaritás (Solidarity) elnevezésű klinikai kísérletet az Egészségügyi Világszervezet koordinálja. A teszt során három gyógyszert vizsgálnak, melyek tompítják a gyulladást - ez a megközelítés már ígéretesnek bizonyult korábban a koronavírussal kórházba került embereknél.

„Mindhárom orvosságot körültekintően választottuk ki, a kisebb klinikai vizsgálatokban tapasztalt előnyeik miatt, valamint azért, mert széles körben elérhetőek" – mondta el John-Arne Røttingen, a Norvég Közegészségügyi Intézet tudományos igazgatója, egyben a Szolidaritás kísérlet nemzetközi irányítóbizottságának elnöke. - "Legalább ígéretes jelekre van szükség arra vonatkozóan, hogy néhány ezek közül működni fog.”Hozzátette: olyan, tanulmányokban részt vett gyógyszerek kellenek, amelyeket számos országba szállíthatnak.

A WHO 2020 márciusában hozta létre a Szolidaritást - ekkor tanulmányuk a vírusellenes gyógyszerekre összpontosított. Októberig a vizsgálatba több mint 11 ezer résztvevőt vontak be, kórházban kezelt koronavírus-betegekből, 30 országból.Az is kiderült azonban, hogy a tesztelt 4 gyógyszer közül (remdesivir, interferon, hidroxi-klorokin malária-gyógyszer, valamint a lopinavir és ritonavir nevű HIV-gyógyszerek kombinációja) egyik sem mentett életet vagy rövidítette meg a páciensek kórházi tartózkodását.

„A vírusellenes készítmények közül egy sem mutatott erőteljes hatást kórházi betegeknél" - mondta Røttingen. – "Arra jutottunk, hogy ez az időszak túl késő az alkalmazásukhoz. A vírusellenes gyógyszerek akkor járhatnak előnyökkel, ha a pozitív koronavírus-teszt után gyorsan elkezdik őket használni.”

Immunválasz-módosítás

Amint egy vírusfertőzés előrehaladott állapotba kerül, a szervezet saját immunválaszai okozhatnak bajt: károsíthatják az egészséges szöveteket a fertőzött sejtek elpusztítása során. 2020 júniusában a RECOVERY nevű, nagyszabású angol tanulmány fedezte fel, hogy az immun-elnyomó szteroid-dexametazon csökkentette a halálesetek számát a koronavírus-fertőzés miatt lélegeztetőgépre került vagy kiegészítő oxigént igénylő betegek körében.

Egy szintén jelentős méretű nemzetközi kísérlet pedig – a REMAP-CAP - rámutatott, hogy a kulcsfontosságú immunfehérjét - az interleukin-6 (IL-6) receptort - blokkoló gyógyszerek mérsékelhetik a kritikus állapotban levő koronavírus-betegek halálának esélyét.

"A dexametazon, illetve a dexametazon és az IL-6-receptor blokkolók együttes használata a kezelés során a standard ellátás részévé vált egyes országokban, olyan Covid-19 betegek esetében, akik kórházba kerültek és lélegeztetésre is szükségük volt" – mondta el Anthony Gordon, a londoni Imperial College aneszteziológusa és a REMAP-CAP irányító bizottság tagja. Hozzátette azonban, hogy ezen is van mit javítani, mivel egyes páciensek ezen kezelések ellenére is betegek maradnak.A kutatók tehát más utakat keresnek az adott immunválaszok kikapcsolására.

Az egyik tesztelni kívánt gyógyszer az infliximab, amelyet autoimmun betegségek, köztük a Crohn-betegség és a reumás ízületi gyulladás kezelésére használnak. Blokkolja az ún. tumor nekrózis faktor alfa (TNF-α) fehérjét, amelyet a makrofág nevű immunsejtek szabadítanak fel, elősegítve a gyulladást.A második gyógyszer, amelyet vizsgálatnak vetnek alá, az imatinib nevű rákbetegség elleni készítmény. A kutatók abban bíznak, hogy a koronavírust és a gyulladást is megcélozza, blokkolva az emberi sejtek vírusos beszivárgását és csökkentve a citokineknek nevezett gyulladásgátló fehérjék aktivitását.

"A Szolidaritás harmadikként az artezunát maláriaellenes gyógyszert veszi górcső alá, mely potenciálisan gyulladáscsökkentő hatással bír. Mindegyik gyógyszert a standard, vagyis a szokásos ellátás mellett kapják a páciensek - ez számos régióban magában foglalja a dexametazont is" - magyarázta Røttingen.

A REMAP-CAP az imatinib tesztelését is tervezi, amely segíthet megakadályozni a folyadékszivárgást a tüdőt körülvevő erekben.Ezenkívül a kísérlet más gyógyszereket is vizsgál: a TNF-α-t célzó készítményt, valamint a namilumab nevű gyógyszert, amely blokkolja a GM-CSF nevű fehérjét és csökkentheti a citokin-aktivitást.

Mindegyik módszerrel az immunrendszert igyekeznek kissé visszafogni, ám vigyázniuk kell: annyira nem gátolhatják az immunválaszokat, hogy a betegek más fertőzésekkel szemben kiszolgáltatottá váljanak – jegyezte meg Djillali Annane, a Saint-Quentin-en-Yvelines-ben levő Versailles-i Egyetem intenzív terápiás orvosa, a REMAP-CAP nemzetközi irányítóbizottságának tagja.

A REMAP-CAP kísérlet során a résztvevőknek először szteroidot adnak, például dexametazont, illetve egy olyan gyógyszert, amely blokkolja az IL-6 receptorokat. További készítményt kapnak az immunrendszer megcélzására, amennyiben az első kettő után nem sikerül állapotukat javítani.

„Ez azokat a pácienseket célozza meg, akik nem reagálnak a kezelésre. A kérdés ezt követően az, hogy ha ezeknél a betegeknél még egy módszert adunk a gyulladásos válasz módosítására, megmenthetünk-e további életeket?” – tette hozzá a kutató.