COVID - Átalakíthatók a vakcinák, hogy ne okozzanak vérrögképződést

COVID - Átalakíthatók a vakcinák, hogy ne okozzanak vérrögképződést

vakcina
PUBLIKÁLÁS: 2021. május 28. 10:20
Német tudósok áttörést érhetnek el a vakcinák módosításában. gyanis át tudnák alakítani a COVID elleni védőoltásokat oly módon, hogy ne okozzanak vérrögképződést.

Német tudósok áttörést érhetnek el a vakcinák módosításában. gyanis át tudnák alakítani a COVID elleni védőoltásokat oly módon, hogy ne okozzanak vérrögképződést.

Egy német kutatócsoport úgy véli, megtalálta, miért alakulhat ki vérrögösödés egyeseknél, akik az új koronavírus okozta Covid-19 ellen az AstraZeneca vagy a Johnson & Johnson vakcináját kapták - írta a The Guardian brit napilap online kiadása.A kutatócsoport azt is el tudja mondani a gyártónak, hogyan lehetne olyanná alakítani a vakcinákat, hogy megelőzzék a problémát.

"A kulcs az adenovírus, vagyis a közönséges nátha egyik okozója, melyet arra használnak, hogy a koronavírus úgynevezett tüskefehérjéjét a szervezetbe juttassa" - mondta Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem professzora, a kutatócsoport vezetője.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett, úgynevezett mRNS-alapú oltóanyagok nem használják ezt a szállítási módszert, és nem is kapcsolható hozzájuk a vérrögképződés mellékhatása.

A probléma ritka, de nagyobb a kockázata a fiatalabb korcsoportokban, amelyeket kevésbé veszélyeztet a súlyos Covid-19 kialakulása. Az Egyesült Királyságban mintegy 33 millióan kapták az AstraZeneca oltását, 309 esetben alakult ki vérrögösödés.

A kutatócsoport egy megjelenés előtt álló, szakértők által még nem ellenőrzött tanulmányban az írta, hogy a probléma az adenovírus sejtmagba jutásakor keletkezik, nem annyira a sejtfolyadékban, ahol a vírus általában a fehérjét előállítja.

"Az adenovírus életciklusa magában foglalja a sejtek megfertőzését, az adenovírus DNS-ének bejutását a sejtmagba, majd a gének átírását a gazdaszervezet átírási gépezete által. Itt a probléma: a vírus DNS-darabja nincs optimalizálva arra, hogy a sejtmagon belül átíródjon" - írták.

Fotó: 123rf.com

A sejtmagban a tüskefehérje darabjai összeakadhatnak vagy széttörhetnek. Ezek mutáns fehérjerészekké válhatnak, amelyek a szervezetbe kerülnek, és igen ritkán vérrögképződést okoznak - vélik a tudósok.

Marschalek szerint a vakcinák átalakíthatók úgy, hogy a problémát elkerüljék. A Johnson & Johnson már kapcsolatba lépett a kutatócsoporttal - mondta el a Financial Timesnak.

A gyógyszergyártó "most igyekszik optimalizálni az oltóanyagot. Adataink birtokában meg tudjuk mutatni nekik, hogyan mutáljuk ezeket a szekvenciákat, amelyek úgy kódolják a tüskefehérjét, hogy elkerüljük a nem kívánt reakciókat" - tette hozzá.

Az AstraZenecával még nem beszéltek, ám "nekik is elmondják, mit kell tenni, hogy a vakcina javuljon".Más tudósoknak azonban más elméleteik vannak, Marschalek és kutatócsoportja egyelőre hipotézist alkotott, amely más szakértők ellenőrzésére vár.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.