Megöli az agresszív mellrák sejteket a méhméreg?

Mindössze 1 óra elég volt hozzá

A méhméreg aktív összetevője laboratóriumi körülmények között gyorsan elpusztította a mellrák két típusának sejtjeit, melyeket különösen nehéz kezelni. Sőt, a toxin sértetlenül hagyta az egészséges sejteket.

A mézet évezredek óta alkalmazza a gyógyításban az ember, ahogyan a propoliszt és a méhmérget is, melyek az Apis mellifera európai méhtől származnak.

A kutatók azonban csak a közelmúltban fedezték fel, hogy a méhméreg és aktív összetevője, a melittin daganatok széles körére nézve mérgező hatású, beleértve a melanoma bőrrákot, a tüdőrákot, a petefészek és a hasnyálmirigy daganatait.

A melittin molekula okozza, hogy a méh csípése fájdalmas. A tudósok számára azonban nem teljesen egyértelmű, miként végez a rákos sejtekkel.

A kutatók első alkalommal vizsgálták a melittin és a méhméreg hatását számos emlőrák, köztük a két legagresszívabb és legnehezebben kezelhető típus esetében.

A mellrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében. Két agresszív fajtája a tripla-negatív emlőrák és a HER2-típusú melldaganat, melyek a legkevésbé kecsegtetnek gyógyulással. Hajlamosak rezisztenciát kialakítani az alkalmazott kezelésekkel szemben.

Az ausztráliai Perth-ben levő Harry Perkins Orvosi Kutató Intézet és a szintén Perth-i Nyugat-Ausztráliai Egyetem tudósai felfedezték, hogy a méhméreg és a melittin gyorsan megöli ezeket a ráktípusokat, az egészséges sejtekre pedig elhanyagolható a hatása.

„A méhméreg extrém mértékben hatékony – mondta el dr. Ciara Duffy kutatásvezető. – Kiderült, hogy a melittin teljes mértékben képes elpusztítani a rákos sejtmembránokat, 60 perc alatt.”

A tanulmány azt is kimutatta, hogy ezzel szemben a darazsak mérge, mely nem tartalmaz melittint, még magas koncentrációban sem ölte meg a rákos sejteket.

Megzavarja a jeleket

A Precision Oncology szaklapban közölt tanulmányból az is világossá vált, hogy a melittin a sejteket 1 óra leforgása alatt elpusztítja, lyukakat ütve a külső membránjukba. Mi több, a beadástól számított 20 percen belül megzavarta a kémiai üzenetek továbbadását, melyek eredményeképpen a sejteknek növekedniük és osztódniuk kellene.

Dr. Duffy elmondta: megvizsgálták, hogyan befolyásolja a méhméreg és a melittin a a rák jelátviteli útvonalait, vagyis azokat a kémiai üzeneteket, melyek alapvető fontosságúak a rákos sejtek növekedésében és szaporodásában. Megállapították, hogy a jelátviteli utak rendkívül gyorsan le lettek állítva.

Kiderült: a melittin ezt úgy viszi véghez, hogy megakadályozza a sejtek membránjában lévő növekedési faktorok receptorainak aktiválódását. A HER2-jellegű rákos sejtek és néhány hármas-negatív emlőrák kontrollálatlan növekedésének éppen az az egyik oka, hogy e receptorok nagy számban vannak jelen.

Azzal, hogy megakadályozza a növekedési jelek áthaladását, a melittin megállítja a sejtek szaporodását.

Peter Klinken professzor - aki nem vett részt a kutatásban – vezető tudós a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen. Rendkívül izgalmasnak ítélte a felfedezéseket s azt, hogy a melittin, a méhméreg fő összetevője képes elnyomni a halálos kimenetelű emlőrák, különösen a hármas-negatív emlőrák növekedését.

Kombinált terápia

A felfedezés azért is jelentős, mivel a melittin lyukakat hoz létre a sejtmembránokban, s ezáltal lehetővé teheti a meglévő kemoterápiás gyógyszerek behatolását és elpusztítását a rákos sejtekben.

A lehetőség tesztelésére a kutatók a hármas-negatív emlőrák egérmodelljét melittin és docetaxel gyógyszerek kombinációjával kezelték. Ez hatékonyabbnak bizonyult a daganatok visszaszorításában, mint akár a docetaxel vagy a melittin önmagában.

A méhméreg viszonylag olcsó és könnyen beszerezhető. Vagyis, az orvosok potenciálisan alkalmazhatják ezt a kombinált módszert a hatékonyság növelésére vagy kemoterápiás gyógyszerek csökkentésére, jó lehetőség a mellrák kezelésére olyan országokban is, ahol az egészségügyi szolgáltatások nem a legkitűnőbbek.

S bár ez a konkrét vizsgálat nem talált bizonyítékot az egészséges sejtek károsítására, más tanulmányok arra utalnak, hogy ezt a kérdést még körbe kell járni és érdemes a melittint óvatosan a daganatokra irányítani, nehogy sejtkárosodást okozzanak.