Ezért veszélyes a horkolás közbeni légzéskimaradás

A horkolás közbeni légzéskimaradás, vagyis az alvási apnoé rövidtávon „csupán” nappali fáradtságot okozhat, hosszútávon viszont a koncentrációzavar, a pszichés problémák és akár a szívritmuszavar rizikóját is növeli.

Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus szerint az alapos kivizsgálásra építve elérhető a megoldás.

Az alvási apnoé mikroébredésekkel jár

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így „születik” a horkoló hang. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota (ún. mikroébredés) révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási ellenére is fáradtan ébred.

Nem életveszélyes, de rizikós

Aki éjszakai légzéskimaradás tüneteitől szenved, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során csökken a vér oxigénszintje, a széndioxidszint viszont emelkedik, ami megemeli az adrenalinszintet, így emelkedik a vérnyomás és a pulzus is. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára. Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a cukorbetegségé, a szívinfarktusé vagy stroke-é. Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.

Mikor nő meg a horkolás valószínűsége?

• Gyermekkor

Ebben az életkorban főként a megnagyobbodott garat- és/vagy orrmandula okozza a horkolást, bár átmenetileg egy-egy megfázás vagy arcüreggyulladás is eredményezheti ezt.

• Terhesség

Főként a harmadik trimeszterben gyakori a horkolás, főként azért, mert a súlygyarapodás és a has mérete miatt növekszik a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomást.

• Túlsúly, elhízás

A jelentős túlsúly miatt a szövetek és az izomtónus is ernyedtebbé válik, ezért nő a horkolás valószínűsége is. Nagyobb fokú elhízás esetén zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, és a vastagabb nyak is szűkíti a levegőjáratot.

• Egyes betegségek

Az orrsövényferdülés, az orrpolip, esetleg az allergia, az asztma súlyosbíthatja horkolást.

• Alkohol, késői étkezés

Az alkohol és a késő esti bőséges étkezés a központi idegrendszer tompítása révén hajlamosít a horkolásra.

• Dohányzás

A cigarettázás a gége-, garat- és orrnyálka irritáció és a következményes nyálkahártya duzzanat miatt növeli a horkolás kialakulásának esélyét.

Nem csak egyféle megoldás létezik

A szomnológus éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudja felállítani a diagnózist, meghatározni a légzéskimaradás súlyosságát és ennek alapján terápiát javasolni. Mivel a felső légutak szabad átjárhatósága lényeges szempont, a kivizsgálásnak része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Ha e téren valamilyen anatómiai rendellenességre derül fény, szóba jön ennek akár műtéti megoldása is (például orrsövényferdülés műtéte, orrpolipok eltávolítása, garatplasztika).

• Bizonyos esetekben szükség lehet életmódváltásra is: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz. Súlyos esetben alkalmazhatunk pozitív nyomású légsínterápiát, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot – ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – A jó hír, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul – az érintettnél és a horkolásnak kitett családtagoknál is.