Nem érzek ízeket – mi okozhatja?

Az ízérzés elvesztése lehet részleges vagy teljes. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, mi okozhatja, ha nem érezzük az ízeket és mit lehet tenni ilyen esetben.

Fantom ízérzékelés

Nem érzek ízeket– az orvoshoz forduló betegek gyakran így írják le a problémát. Valójában a kép ennél árnyaltabb. Van, aki nem érez ízeket, mások csak részlegesen, de az is előfordul, hogy igen intenzív ízeket éreznek, ám akkor is, ha nem ettek vagy ittak semmit, és a szájuk üres. Sőt, az íz annyira intenzív is lehet, hogy étkezés közben is felülírhatja más ételek ízét. Emellett a szájban égő érzés is kialakulhat, a két tünet gyakran egy időben jelentkezik. Az egyéni panaszok azért is különböznek, mert a megváltozott ízérzékelésnek több típusa létezik: az agenusia, a dysgeusia, hypergeusia, cacogeusia, phantogeusia és a hypogeusia. A következőkben ezekről lesz szó részletesebben.

Az egyes típusok jellemzői

Azagenusiaaz ízérzet teljes elvesztését jelenti. Ilyenkor az ember valóban nem képes az ízeket észlelni. Előfordulása ritka, egy2016-os tanulmányszerint az ízérzés elvesztését tapasztalók közül csak az esetek 3% -ában igazolódik valódi ageusia.

Ahypergeusiaa fokozott érzékenységet jelenti.

Adys- vagy parageusiatorz ízérzetet okoz a szájban. Ez az intenzív íz elfedhet más ízeket és emiatt minden étel ízét azonosnak (és kellemetlennek) érezhetjük. Az íz lehet savanyú, fémes, sós vagy épp avas.

Acacogeusiaszintén téves ízérzékelést jelent.

Ahypogeusiaaz ízérzés részleges elvesztése. A hypogeusiában szenvedő személynél előfordulhat, hogy nem ismeri fel a fő ízek egyikét: a keserűt, savanyút, sós, édes vagy az ötödik ízként számon tartott umamit.

Aphantogeusiaízérzési hallucinációt jelent, vagyis az illető olyan ízeket érez, amelyek valójában nincsenek. Nem is eszik vagy iszik éppen semmit, mégis egy adott íz jelenlétéről számol be.

Ízérzés zavarok - anozmia is állhat a háttérben

A nyelv nem az egyetlen érzékszerv, amely szerepet játszik az ízérzésben. Ez egy jóval összetettebb folyamat, melyben részt vesz a nyelv, a torok, a szájpadlás és az orr is. A szaglás is érzékelhetően befolyásolja az ember ízélését.

Azanozmiaa szaglás elvesztésének orvosi kifejezése. Az embernek részleges vagy teljes anozmiája lehet, ami alapján azt is gondolják, hogy elvesztették az ízlésüket – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika. Mivel a korral fokozatosan csökken az ízlelőbimbók száma, szaglászavar gyakrabban jelentkezhet idősebb korban, főként dohányosok körében, vagy valamilyen orrüregi elváltozás –orrpolip– miatt, idegrendszeri betegség – Alzheimer- vagy Parkinson-kór – következtében.

Az ízvesztés okai lehetnek a következők is:

• felső légúti fertőzések, például megfázás
• orrmelléküreg-fertőzések
• rossz szájhigiénés és fogászati problémák, például ínygyulladás
• szájpadlást fedő protézis
• csökkent nyáltermeléssel járó elváltozások, nyálmirigy-gyulladás vagySjögren szindróma
• bizonyos vegyi anyagok, például rovarirtók expozíciója
• műtétek a szájban, torokban, orrban vagy fülben
• fejsérülések
• anyagcsere rendellenességek
• daganatos betegség és sugárterápia

Egyes gyógyszerek befolyásolhatják az ízérzékelést is. Az alábbi hatóanyagok és készítmények kapcsán előfordulhatnak ilyen panaszok:

• gombaellenes gyógyszerek
• makrolidok (bizonyos típusú fertőzések esetén alkalmazzák)
• fluorokinolonok (egyfajta antibiotikum)
• protonpumpa-gátlók (savcsökkentő)
• angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók (vérnyomáscsökkentő)
• HMG-CoA reduktáz inhibitorok (koleszterinszint csökkentők - sztatinok)

Diagnózis és kezelés

Az ízlészavarok nem ritkák. Az Egyesült Államokban évente több mint 200 000 ember látogat el az orvoshoz, azízlés vagy szaglás nehézségei miatt. A fül-orr-gégészeti vizsgálat során diagnosztizálni lehet a probléma okát. Kimutatható, ha például orrpolip áll a háttérben, de a krónikus orrmelléküreg-gyulladás is felfedezhető. A kórtörténet alapján kiderülhet, ha valamilyen gyógyszer szedése áll a háttérben. Szükség esetén, az ízvesztés mértékének kimutatására a kezelőorvos az alapízek érzékelésének mértékét is vizsgálhatja.

A szagló- és ízlelő képesség megváltozását a fül-orr-gégészeti elváltozások mellett neurológiai, pszichiátriai, endokrinológiai és belgyógyászati rendellenességek is okozhatják. Szükség esetén ezért további vizsgálatokra is szükség lehet, más szakterületek orvosainak bevonásával. A kezelés mindig a diagnózis alapján, a kiváltó ok függvényében történik.