Milliárdokért kínozzák az embereket

A gyógyszermentes pszichiátriai kezelés akár jobb eredményeketprodukálhat, mint ha gyógyszerekkel tömik a pácienseket – erre akövetkeztetésre jutott egy, a _BMC Psychiatry_ című folyóiratbanmegjelent friss tanulmány.

A kutatók egy norvég kezdeményezést vettek górcső alá, amely azt vizsgálta: előnyére szolgál-e a pácienseknek, ha választást kínálnak nekik a terápiában, beleértve a gyógyszermentes verziót is. Mindeközben Magyarországon milliárdokat költünk ezekre a tudatmódosító szerekre, úgy, hogy szedésük sokszor erővel van a páciensekre kényszerítve.

Gondolhatnánk, hogy az antipszichotikus szerek gondosan fejlesztett hatóanyagok, és kíméletesen rendbe teszik a betegek idegrendszerét. Ez volna talán az ideális kép. Ám a valóság sokkal inkább az, hogy ezek a kemikáliák nemes egyszerűséggel elnyomják az agy vegyi folyamatait, egyfajta „kémiai kényszerzubbonyként”, így egyebek között a pszichotikus tüneteket is képesek minimalizálni.
A mentális egészségügyben ma jóformán kizárólag tudatmódosító szerekkel és elzárással „kezelik” a pszichotikus tüneteket, gyakran akár a páciensek élete végéig. Ám még ennél is elkeserítőbb, hogy az esetek jelentős hányadában ezt akaratuk ellenére teszik az emberekkel. Az efféle kényszerkezelések pedig számos esetben rémálomszerű élményeket okoznak az ellátottaknak.
Mindezt az teszi igazán tragikussá, hogy valójában egyáltalán nem volna szükség ilyen eszközökre a „gyógyításhoz”. Erre élő bizonyítékul szolgálnak azok a Norvégiában működő pszichiátriai intézmények, ahol a betegnek megadják a döntési szabadságot: választhat a tudatmódosító szerek és a gyógyszermentes pszichoterápia között. Ez a megközelítés végre szakít azokkal az elnyomó gyakorlatokkal, hogy a „kezelés” érdekében figyelmen
kívül hagyják a betegek emberi jogait.

A _BMC Psychiatry_ nevű folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ezzel a módszerrel jelentősen hatékonyabban kezelhetőek a pszichotikus állapotok, sőt, az eredmények végre túlmutatnak a tünetek enyhítésén.

A tanulmány írói felmérést végeztek az ellátottak körében, és
egyöntetűen pozitív visszajelzéseket kaptak azok között, akikmaguk választhatták meg, milyen kezelésben akarnak részesülni. Nem is csoda, hiszen ezáltal a betegek megőrizhetik emberi méltóságukat, és gyakorolhatják emberi jogaikat, ami már önmagában is elősegítheti a javulást.

Az első ilyen intézményeket a norvég Egészségügyi Minisztérium utasítására hozták létre annak szellemében, hogy a betegek szabadon eldönthessék, akarnak-e antipszichotikus szereket szedni, vagy a gyógyszermentes terápiákat vennék inkább igénybe.
Ugyanakkor egy ilyen intézményben az ellátottaknak arra is lehetősége nyílik, hogy a régóta szedett pszichiátriai szereket szakértői segítséggel elhagyhassák. Ezzel pedig egy olyan
hiánypótló szerepet töltöttek be, ami rengeteg, mentális problémákkal küzdő ember életét mentheti meg.

A Medical Online nevű szaklap korábban ismertetett egy 2014-es tanulmányt, amely az antipszichotikumok hosszú távú hatásait vizsgálta. Kevesen gondolnák, hogy ezek a szerek amellett, hogyelnyomják a pszichotikus tüneteket (hallucináció, paranoidtéveszmék stb.), rendkívül kellemetlen, olykor visszafordíthatatlanmellékhatásokat is okoznak. Egy ismert amerikai pszichiáter, Dr.David Healy szerint ezek a szerek „a legkellemetlenebb élményeket képesek okozni, amiket egy ember átélhet.”

Ebbe beletartoznak a kényszeres mozgások, izomgörcsök, az arcizmainak irányíthatatlan rángásai, amelyek olykor a szerekelhagyása után sem múlnak el. Az efféle mellékhatások miatt ezek a szerek ahelyett, hogy megelőznék az öngyilkosságokat, egyenesen belehajszolhatják a betegeket saját életük kioltásába. Healy kutatásai szerint a skizofrének körében 100 évvel ezelőtt nem volt több az öngyilkosság a társadalmi átlagnál, napjainkban viszont minden tizedik skizofrén megöli magát. Ráadásul az eredmények
szerint azok, akik abbahagyják a pszichiátriai szerek szedését, kétszer nagyobb eséllyel nyerik vissza korábbi képességeiket, mint azok, akik tovább szedik a szereket.