Az orális szex és a rák

Amerikai kutatók szerint bizonyítékok utalnak arra, hogy az orális szex és a rák összefüggésben áll. A szakértők további kutatásokat sürgetnek annak kiderítésére, hogyan befolyásolhatja a humán papillomavírus a szájrákos esetek szaporodását a fehér férfiak körében.

Az Egyesült Államokban a HPV fertőzésből eredő szájrák mostanra gyakoribbá vált, mint a dohányzás okozta szájrák. A dohányzás a világ többi részén még mindig a szóban forgó ráktípus első számú okozója. A kutatók 1974 és 2007 között a szájrákos esetek 225 százalékos növekedését mutatták ki az Egyesült Államokban, főként a fehér férfiak körében - számolt be Maura Gillison, az Ohiói Állami Egyetem kutatója.

„Amikor összehasonlítjuk a szájfertőzésben szenvedő illetve nem szenvedő embereket... az egyedüli legfontosabb tényező azoknak a partnereknek a száma, akiken az adott személy orális szexet hajtott végre” - mondta Gillison, aki már 15 éve vizsgálja a HPV és a rák kapcsolatát. „Amikor a partnerek száma emelkedik, a kockázat is nő”.

A korábbi kutatások azt mutatták, hogy azok az emberek, akik életük során legalább hat partnerrel folytattak orális szexet, nyolcszor nagyobb kockázattal néznek szembe a HPV-vel összefüggő fej-nyaki daganatok kialakulását tekintve, mint azok, akiknek hatnál kevesebb partnerük volt.

Annak ellenére azonban, hogy a HPV és a méhnyakrák közötti kapcsolatot már évek óta jól ismerik, sőt már védőoltás is létezik a fiatal nők védelmére, még rengeteg vizsgálatra lesz szükség a megfigyeléses összefüggések alátámasztásához és az okok felderítéséhez.

„A méhnyakrák területe 20 évvel előrébb jár” - állítja Gillison. „Nem tudjuk egyértelműen bemutatni, hogy bizonyos viselkedések összefüggésben állnak egy fertőzés megszerzésének kockázatával. A szájrák különösen a fiatal fehér férfiak körében terjed az Egyesült Államokban, és ennek nem ismerjük az okát.”

Diane Harper, a Missouri Egyetem kutatója szerint az ilyen kutatásokhoz sok idő kell, de a szájrák területén gyorsabb előrehaladást lehet elérni, ha azokat a technikákat alkalmazzák, amelyeket a méhnyakrákos betegek számára dolgoztak ki a HPV kimutatására.

„Az egyik tudományos technika, amelyet az idők folyamán kifejlesztettünk, a HPV kimutatásának módja” - mondja Harper. „Úgy vélem, a fej-nyak rák területe is profitálhat ebből, mivel különféle laboratóriumi technikákon vagyunk túl, amelyekkel ténylegesen megtalálhatjuk a HPV-t, és ezzel együtt típus specifikus információt is szerezhetünk.”

Az amerikai Országos Rákkutató Intézet szerint a humán papillomavírus mintegy 150 típusát ismerjük, és ezek közül 40 terjed nemi úton. Némelyik genitális szemölcsöt okoz, a magasabb kockázatú változatok pedig száj-, végbélnyílás-, hüvely- és hímvesszőrákot okozhatnak. A nemi úton terjedő HPV fertőzések gyakoriak és általában nem járnak tünetekkel. Nők esetében a kezeletlen esetek méhnyakrák kialakulásához vezethetnek.

Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) becslései szerint a szexuálisan aktív amerikaiak körülbelül fele kap HPV fertőzést élete során. Az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA) két oltóanyagot, a Gardasilt és a Cervarixot hagyta jóvá 2006-ban a méhnyakrákot és a genitális szemölcsöt okozó HPV típusok ellen. Ennek ellenére csupán az amerikai lányok 40 százaléka kapott egy adagot, és mindössze 17 százalékuk részesült a javasolt három adagból.

A New England Journal of Medicine folyóiratban közzétett egyik korábbi tanulmány arról számolt be, hogy a HPV védőoltás 90 százalékosan képes megelőzni a genitális szemölcs kialakulását férfiakban, és a vakcinát a végbélrák ellen is jóváhagyták.