Megelőzhető a cukorbetegség?

Ha az „Internetet” kérdezzük, biztosan! Sőt, napok alatt kigyógyulhatunk belőle az egzotikus országokban termő csodagyümölcsök, varázskapszulák segítségével.

Ne felejtsük, ha rákattintunk egy ilyen színes-szagos, ígéretes hirdetésre, a böngészési szokásainkat elemző eljárások miatt napról napra egyre több hasonló témájú szenzációba futhatunk bele…

A jó hír, hogy tényleg sokat tehetünk a cukorbetegség megelőzése, és a már kialakult betegség szinten tartása érdekében. De ez nem napok kérdése, hanem évek, évtizedek kitartó odafigyelésének eredménye lehet! Az unalomig ismételt diabétesz kockázati tényezők, így a nem megfelelő táplálkozás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, dohányzás terén csak saját magunkra számíthatunk, más nem tud helyettünk változtatni.

Változnak a cukorbetegek is…

A diabétesz orvosi életmódkezelése terén fantasztikus változásnak lehetünk tanúi: egyre korszerűbb gyógyszerek érhetők el, amelyek a vércukorszint kordában tartása mellett a szív-érrendszeri szövődmények elkerülésében, a testsúly kordában tartásában is segíthetnek. Egy másik folyamatról kevesebbet beszélünk: maguk az érintettek is változnak. A cukorbetegek lakosságon belüli aránya nő, átlagos életkoruk egyre alacsonyabb, tájékozottabbak, modernebbek, igénylik és keresik az újdonságokat. A kezdő cukorbetegek számára már nem elégséges az évtizedek óta ugyanúgy hangzó cukorbeteg diétás ajánlás, hiszen abban nincs szó a chia pudingról, a vegán életmódról, a fehérjeszeletekről vagy épp a gluténmentes süteményekről. Az önálló tájékozódás egyik fő forrása az Internet, például egészségmagazinok, vagy a témába vágó közösségi média csoportok formájában. Az információdömpingnek köszönhetően egyre gyorsabb tempóban válnak népszerűvé újabb és újabb táplálkozási irányzatok, különleges élelmiszercsoportok – sok cukorbeteg ezektől várja a megoldást.

Mit mond erről a táplálkozástudomány?

Átfogó táplálkozástudományi anyagot publikáltak 2019-ben a Diabetes Care című, angol nyelvű tudományos kiadványban, amelyben kitérnek a különböző étrendek cukorbetegségre gyakorolt hatására is. Örömteli, hogy a szakemberek lépést tartanak a valós történésekkel: tudomásul kell vennünk, hogy a cukorbetegek jelentős hányada már rég nem a „klasszikus” cukorbeteg diéta alapelveit követi a mindennapokban. A szerzők értékelték például az alacsony szénhidráttartalmú, magas fehérjetartalmú étrend, a mediterrán étrend, a zsírszegény táplálkozás, a vegetáriánus és vegán életmód hatását a diabéteszre. Az elérhető tudományos felmérések alapján mindegyik étrend esetében találtak pozitív hatást, akár a testsúlykontroll, a vércukorértékek, az inzulinigény, a vérzsírszint és koleszterinprofil terén. Azaz, ha valaki elkezd tudatosabban étkezni, és a cukorban, telített zsiradékban, sóban dúskáló, feldolgozott élelmiszereket, cukros üdítőket egészségesebb opcióra cseréli, mindenképp számíthat pozitív változásokra. A cukorbetegség megelőzésében azon étrendek mutattak mérhető előnyt, amelyeket a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és hüvelyesek rendszeres fogyasztása mellett alacsony telített zsiradék bevitel jellemez.

Táplálkozási tévhitek – és a mögöttes gondolatok

Az egészséges táplálkozásra törekvők körében sok tévhittel találkozunk – ezek egy része valamilyen részigazság általánosítása, vagy össze nem függő tények összekötése, de van köztük olyan, amelynek semmilyen tudományos alapja nincs. Fontos, hogy ezeket a népszerű hiedelmeket a szénhidrátanyagcsere-zavarok megelőzése, önmenedzsmentje szempontjából is értékeljük, hogy az inzulinrezisztenciával élők, a cukorbetegek, a fogyni vágyók is tudatosabb döntéseket hozhassanak táplálkozásuk terén.

Tévhit 1: „Aki cukorbeteg, egyen diétás élelmiszert!”

A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz alapvetően nincs szükség speciális élelmiszerek, italok beszerzésére. Az édesítőszerrel készült desszertek, csokoládék, kekszek, gyümölcsjoghurtok, italok bővítik a cukorbetegek által is fogyasztható élelmiszerek választékát, de nem jelentenek egyértelműen egészségesebb opciót. A termékek címkéjét tanulmányozva megfigyelhetjük, hogy sok termékben a kihagyott cukor miatt magasabb a zsiradékok aránya, és az energiatartalom sem kevesebb a normál verziónál. Hiába nincs hozzáadott cukor egy nápolyiban, ha finomított lisztből készül, akkor továbbra is jelentősen megemeli a vércukorszintet. Jobban járunk, ha a drágább diétás termékek helyett természetes alapanyagokra, gyümölcsre, magokra, natúr gabona pelyhekre költünk, és otthon készítünk finomságokat – amelyekből mértékkel, alkalmanként fogyasztunk. A bevásárláskor legyünk tudatosak: ne a termék elején látható „ígéreteket” figyeljük, hanem nézzük meg az összetevőket és a tápérték adatokat, hasonlítsuk össze a normál és „diétás” opciót!

Tévhit 2: „Az édesítő az nulla kalória, úgyhogy a cukormentes verzióból jöhet bármennyi!”

A mesterséges intenzív édesítőszereknek és az elmúlt években népszerűvé vált cukoralkoholoknak nincs bizonyított egészségkárosító hatása. Utóbbiak túlzott fogyasztása esetén sokan tapasztalnak puffadást, hasmenést, kellemetlen közérzetet, ezért sem érdemes napi 20-30 grammnál többet fogyasztani belőlük.

Ami viszont biztos: a cukoralkoholok legtöbbjének van szénhidrát- és energiatartalma, és gyengébb édesítőerejük miatt többet is kell belőlük adagolnunk. Így a maltittal, szorbittal, xilittel édesített termékeknél a többi alapanyag mellett a cukorhelyettesítő is beleszámít a napi szénhidrátmennyiségbe. Sokan esnek abba a hibába, hogy a cukros üdítőket a cukormentes verzióra cserélve a többi élelmiszer magasabb kalóriatartalmával kompenzálnak, „Az üdítőm úgyis light volt!” felkiáltással – ez sem segít az esetleges súlyfelesleg leadásában.

Érdekes téma, hogy milyen hatást gyakorolnak a különböző édesítőszerek, cukorhelyettesítők a vastagbél sajátos baktériumflórájára, a mikrobiomra, amelynek az anyagcserére gyakorolt hatását, immunrendszerben betöltött szerepét még nem is ismerjük teljes komplexitásában.

Tévhit 3: „A különleges dolgok egészségesebbek.”

Az elmúlt évek nagy slágerei a „mentes” termékek. Akár indokolt, akár nem, sokan keresik a gluténmentes, laktózmentes, szénhidrátcsökkentett, cukormentes verziókat. Népszerűek a fehérjekészítmények, a tejhelyettesítők. Itt valamiképpen összekeveredett a tudatos élelmiszerválasztásban a „különlegesség” és az „egészségesség”.

Szögezzük le: attól, hogy egy élelmiszerben a normál változathoz képest nincs valami, vagy épp valamiből több van benne, önmagában nem lesz egészségesebb. Még kevésbé állja meg a helyét az állítás, hogy ezek a speciális termékek mindenkinek megfelelőek, és aki egészségesen akar étkezni, csak „mentes”, „light” vagy egyéb szempontból extra termékeket válasszon.

Vegyük például a gluténmentes élelmiszereket: szuper, hogy egyre többféle termék elérhető! Az autoimmun gluténérzékenységgel élők és a nem-cöliákiás gluténérzékenyek számára ez jó hír, de például egy gabonafehérjére nem érzékeny cukorbeteg számára a riszlisztből, kukoricalisztből, burgonyakeményítővel készülő pékáru nem jó választás a fokozott vércukoremelő hatás miatt.

A laktózmentes tejtermékek széles palettájának örülhetnek a tejcukorérzékenyek, a növényi tejhelyettesítők pedig bővítik a választékot a tejfehérjét egészségügyi okból kerülők és vegánok számára is. De nem mindenki tudja, hogy a laktózmentes tejtermékek vércukoremelő hatása fokozottabb, hiszen ezekben a tejcukor már lebontott formában található. Vigyázzon a rizsitallal, zabitallal is a cukorbeteg, hiszen ezeknek a szénhidráttartalma akár duplája is lehet a normál tej értékének.

Akár egy fehérjeszeletet, akár egy ízesített instant italport, akár valamilyen mentes édességet vásárolunk, mindig olvassuk el az összetevőket, nézzük meg az adott élelmiszer tápértékadatait. Ne felejtsük, a cukoralkoholok, a növényi szirupok is beleszámítanak a napi szénhidrátmennyiségbe, és a speciális termékek olykor jelentősebb energiatartalmáról se feledkezzünk meg!

Gondoljuk át – akár szakemberrel egyeztetve: saját esetünkben indokolt-e a helyettesítés, egyes élelmiszercsoportok elhagyása, vagy valamely makró tápanyag emelt arányú bevitele. Ha nem, akkor maradjunk a normál, minél alacsonyabb feldolgozottsági fokú, helyileg és szezonálisan is minél könnyebben elérhető alapanyagoknál, és kiegyensúlyozott étrendünket ne kampánydiétaként, hanem élethosszig kövessük!