A hiányzó szerotonin miatt rosszkedvű és nassol?

A szerotonin, vagyis az „örömhormon” hiányát számos betegséggel hozzák összefüggésbe, például a migrénnel, depresszióval, idegi-, étkezési- és szexuális zavarokkal.Dr. Bérczy Judit,a Budai Endokrinközpont szakorvosa az összefüggésekről beszélt.

A menopauza és több műszak is csökkenti a szerotonin szintjét

Számos kutatás született már e témában, amelyek meglehetősen szerteágazóak. Kiderült például, hogy a menopauza alatt az ösztrogénszint csökkenésével a szerotoninszint is csökken, ami hozzájárulhat a hangulatváltozásokhoz. A hiányállapot ráadásul „kívánóssá” is tesz, vagyis a szervezet bizonyos ételek utáni vággyal próbálja növelni az örömhormon szintjét. Ugyanez érvényes a premenstruációs szindrómánál is, amelynek tüneteit valószínűleg a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása okozza. Vagyis a menstruáció előtti napokra jellemző idegesség, lehangoltság, bizonyos ételek utáni sóvárgás és csökkent libidó is ezzel függhet össze. Egy argentin kutatásból az is kiderül, hogy a két műszakban és csak éjszaka dolgozóknak is alacsonyabb a szerotoninszintje, mint azoknak, akik hagyományosan, nappal dolgoznak. Ez pedig jelentősen növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának esélyét.
A szerotonin csökkenésének jele lehet atúlzott evés, a nassolás is, hiszen a szénhidrátbevitel csak rövid ideig képes emelni a szerotonin szintjét. Vagyis akár az örömhormon hiánya miatt kialakult szomorúság, lehangoltság is okozhatnak plusz kilókat, amennyiben édességgel, süteménnyel szeretnénk becsapni az agyunkat.

Így növelhető a szerotonin szintje

E téren is bebizonyosodott, milyen óriási jelentősége van afizikai aktivitásnak. Ugyanis az edzés is egyfajta stressz a test számára, amelyhez azonban – megfelelő és rendszeres gyakorlás mellett – a szervezet alkalmazkodni kezd és növeli a stresszválaszban résztvevő anyagok termelését: például a noradrenalinét és a szerotoninét is. Hasonló anyagok termelődnek a szerelmi együttlét során is, amelyek felpezsdítik a vérkeringést és általános jó érzést okoznak. A napfény is kifejezetten javítja a hangulatot, hiszen optimális szintre hozza a szerotoninszintet. Így a déli órák kivételével érdemes minél több időt a szabadban tölteni.
- Bizonyos vitaminok, ásványi anyagok is hozzájárulnak a szerotonin termelődéséhez. Ilyen például a B5 és a B6-vitamin. A B5-vitamin a szerotonin és az acetilkolin termelését támogatja, és egyes kutatások szerint a memóriát és a koncentrációképességet javító hatásán kívül a szorongás, a depresszió kezelésében is hasznos lehet. A B6-vitamin szintén nélkülözhetetlen a szerotonin szintézishez. Erős az összefüggés a depresszió és a folsav hiánya közt is. Ezért fontos tudni, hogy egyes gyógyszerek, például az aszpirin, a barbiturátok, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók folsavhiányt idézhetnek elő, mivel gátolják a folsav felszívódását – hangsúlyozza dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. - A kockázatos öndiagnózis helyett azonban minden szokatlan tünet – így ok nélküli lehangoltság, szorongás, testsúlyváltozás, koncentrációs zavarok, kimerültség - esetén ajánlatos endokrinológushoz fordulni, csak így derülhet fény a problémáink pontos okára, és kezdődhet el a hatékony kezelés!