Mire vágyik egy magyar gyerek?

Összehasonlító kutatás készült az európai gyerekek terveiről

Jobb tananyagot, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatást. Ezt szeretnék másképp a magyar gyerekek, minden másban a véleményük azonos a többi európai gyerekével: ők is komolyan tartanak a munkanélküliségtől, nagyon félnek a klímaváltozás következményeitől, elutasítják a rasszizmust és mindenfajta megkülönböztetést.

Hasznosabb tananyag, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatás. Ezekben hangsúlyosabb a magyar gyerekek hiányérzete európai kortársaiknál, minden más kérdésben nagyságrendileg azonos a többi európai gyerekével: ők is komolyan tartanak a munkanélküliségtől, nagyon félnek a klímaváltozás következményeitől, elutasítanak mindenfajta megkülönböztetést. Ez derül ki a frissen elkészült „Europe Kids Want” nemzetközi kutatás és a tavalyi „Te hogy látod” hazai gyermekjogi felmérés összehasonlításából, amelyet a Hintalovon Alapítvány készített el annak kapcsán, hogy a nemzetközi kutatás adatai összemérhetővé tették a magyar viszonyokat az európai helyzettel.

A „The Europe Kids Want” kutatásában az európai kontinens 49 országából 20 000 gyerek vett részt, ennek eredményeit 2019 novemberében hozták nyilvánosságra. A kutatást 2018-ban az UNICEF indította a legnagyobb európai gyermekvédelmi szervezettel, a Eurochilddal közösen. A Hintalovon Alapítvány „Te hogy látod?” felmérésében 5300 gyerek töltötte ki a kérdőívet, és a kutatás azzal a céllal készült, hogy bemutassa a magyar gyerekek véleményét az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága számára. A felmérés tervezésénél kiindulópontot jelentett a „The Europe Kids Want” kutatás, így lehetővé vált az európai és magyar eredmények összehasonlítása.

„A gyerekek minden ország jövőben kulcsszerepet töltenek be. Véleményükre nemcsak azért fontos odafigyelni, mert a jövőjüket befolyásolják napjaink döntései, hanem azért is, mert a döntéshozatalban való aktív részvételük segíti őket abban, hogy megértsék a demokratikus értékeket. Ők lesznek a holnap szavazói és döntéshozói” – emelte ki a gyerekek véleményének fontosságát Balogh Karolina, a Hintalovon Alapítvány kutatási vezetője.

A két kutatásból kitűnik, hogy Európában és itthon is ugyanakkora arányban tartják biztonságos helynek az iskolát (78%), de egyetértenek abban is, hogy az iskolát elsősorban az tenné még biztonságosabb hellyé, ha senkivel sem bánnának másképp azért, mert különbözik a többiektől – az európai gyerekek 60%-a, a magyar gyerekek 56%-a foglalt így állást a megkülönböztetés ellen. Szomorú tény, hogy a gyerekek nagyon aggódnak amiatt, hogy nem lesz munkájuk, nagyon félnek a klímaváltozás következményeitől, és komolyan tartanak a háborútól és terrortámadásoktól, ez utóbbiban a magyarok kevésbé, mint más európai gyerekek.

Az oktatás megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát jelölték a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%), mint európai társaik (38%).

Hazánkban és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene). Azok közül, akik nem vesznek részt ilyesmiben, a magyar gyerekek közel kétszer annyian jelölték meg az időhiányt ennek okaként, mint más európai társaik. Komoly különbség, hogy az európai gyerekek elégedettebbek a családjukkal töltött idő mennyiségével (58%), mint a magyar gyerekek (45%).

A „Europe Kids Want” nemzetközi felmérés legfontosabb eredményei:

• A gyerekek 52%-a aggódik amiatt, hogy nem talál munkát.
• A gyerekek kétharmada pozitívan viszonyul a más országokból származó emberekhez.
• 10 gyerek közül 6 úgy gondolja, hogy a különféle emberek egyenlő bánásmódja jobb hellyé tenné az iskolát.
• A gyerekek minden életkorban aggódnak az online zaklatás miatt.
• A gyerekek kétharmada elégedetlen azzal, ahogyan a városuk vezetése bánik velük.
• A gyermekek 41%-a gondolja azt, hogy, az EU jobbá teszi az életüket.
• A „Te hogy látod” magyar felmérés legfontosabb eredményei:
• 10-ből 9 gyerek aggódik a jövője miatt. Elsősorban az álláslehetőségek, az éghajlatváltozás, illetve a háború vagy terrortámadás miatt.
• 3 gyerekből 2 szerint haszontalan, amit az iskolában tanul.
• Csak minden 10. gyerek számára öröm a tanulás.
• Minden 3. gyerek nem tud eljárni sportolni, zenélni vagy szórakozni.
• A gyerekek több beleszólást szeretnének a közügyekbe, csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy számít ebben a véleménye.
• Minden 5. gyerek nem érzi magát biztonságban az iskolában.
• Minden 6. gyerek érezte már úgy, hogy nem fogadja el a családja, vagy rosszabbul bánik vele valamilyen tulajdonsága miatt.
• A gyerekek elsősorban több elfogadásra és odafigyelésre vágynak annak érdekében, hogy jobb esélyeik legyenek.
• A gyerekeknek csak a fele elégedett a családdal töltött idő mennyiségével.
• Minden 4. gyerek szeretne több időt tölteni a családjával, de a szülők munkája miatt nem tud.
• Minden 3. gyerek elégedetlen volt az orvosi ellátással.
• 10-ből 4 gyereknek volt szüksége segítségre lelki problémák, drog vagy alkohol miatt, és csak minden 2. gyerek kért segítséget.
• Fele annyi gyerek hallott a jogairól, mint a kötelességeiről.