Nyugtalan láb szindróma és kezelése

Mit jelent és hogyan tehetünk a jobb közérzetért?

Több embert érint a nyugtalan láb szindróma, mint hinnénk. Neurológiai rendellenességről van szó, mely kontrollálatlan mozgással jár. Milyen típusai vannak és miféle kezelésre van lehetőség?

A nyugtalan láb szindróma (RLS - Restless Legs Syndrome) neurológiai rendellenesség, mely a lábak sürgető és ellenőrizetlen mozgatását jelenti. A lábmozgás kényszere éjjel és este is fennállhat. A páciens meglehetősen kellemetlenül érzi magát miatta ülés vagy fekvés közben.

A lábak mozgatása ilyenkor segít a kellemetlenségen egy időre. A nyugtalan láb szindróma más néven Willis Ekbom-betegség vagy alvászavar.

A nyugtalan láb szindróma két betegség-típust tartalmaz.

1.Primer szindróma: az idegekkel összefüggő állapot. Sok ember tapasztal középkorúként ilyesmit, néhányuk csak gyermekkorban.

2. Másodlagos szindróma: jóval súlyosabb, mint a primer, s komoly rizikófaktorai vannak.

Ki hajlamos a nyugtalan láb szindróma jelentkezésére és mi okozza azt?

Bárki szenvedhet ettől a problémától, s bármely korban előfordulhat. Kisgyerekek az RLS korai jeleit mutathatják. Az állapot a korral súlyosbodik.

Speciális okai nincsenek a betegségnek. Számos kutató gyanítja, hogy az állapot az agyban levő dopaminszint egyensúlytalanságából eredhet – mivel a dopamin kémiai anyag felelős a test izommozgásainak kontrolljáért.

A nyugtalan láb szindróma kockázati tényezői

1.Öröklődés: az öröklődés egyike azon tényezőknek, melyek növelik az állapot kialakulásának esélyét, különösen, ha az 40 éves kor előtt jelentkezik.

2.Terhesség: a várandósság alatt a hormonális változások súlyosbíthatják az izommozgást, mely nyugtalan láb szindrómához vezethet. Egyes nők első terhességük során szenvednek RLS-tünetektől, s az utolsó trimeszterben ezek rosszabbak. A tünetek szülés után elmúlnak.

3.Krónikus betegség: ezek szintén növelik az RLS kialakulásának esélyét. Ilyen a veseelégtelenség, a perifériás neuropátia, a vashiány és a cukorbetegség.

4.Gyógyszerek: egyes orvosságok is okozhatják a nyugtalan láb szindróma kialakulását. Ilyenek az antidepresszánsok, émelygésgátlók és antipszichotikumok.

A nyugtalan láb szindróma és a tünetek

Nehéz leírni az RLS állapotát – az érintettek általában azt mondják, vágyat éreznek a lábaik gyakori mozgatására.

Valóban a tünetek közé sorolható a sürgető érzés a láb mozgatására, különösen, ha sokáig van az ember egy adott nyugalmi helyzetben. Ez a késztetés színházban vagy akár repülőn is rájuk törhet. A mozgatás után azonban komfortosabban érzik magukat.

Jellemző még az éjszakai rángatózás, periodikus lábmozgatás alvás közben – az állapot mindkét lábat érinti, s ritka esetben a karokat is.

Diagnózis és kezelés

Speciális laboratóriumi tesztek nincsenek az RLS diagnosztizálásra. Ugyanakkor, az orvos néhány vértesztet is elvégezhet, hogy egyéb, kapcsolódó állapotokat kiszűrjön. Általában a tünetek és válaszok alapján állapítja meg a problémát. A beteg előtörténete, gyógyszerhasználata és egyéb tünetei hasznosak a diagnózis felállításában.

A nyugtalan láb szindróma kezelése főként a tünetek enyhítését foglalja magában. Az enyhe és közepes mértékű tünetekkel küzdőknek életmódbeli változtatásokat javasolhat az orvos, mely jelenti a testmozgást, a megfelelő alvási szokások kialakítását. Érdemes csökkenteni a koffein, az alkohol fogyasztását és a dohányzást.

Dopaminergikus gyógyszerek, narkotikumok, benzodiazepinek, görcsoldók is segíthetnek az állapot kezelésében, amely azonban napjainkban még nem számít gyógyíthatónak. A kezelés a tüneteket és a jeleket csökkenti, s segít javítani az alvást.

Lábmasszázzsal, megfelelő alvási szokásokkal, meleg fürdővel, illetve rezgő párna alkalmazásával ugyancsak enyhíthető a fájdalom.