Ismerjük meg a jostát!

josta
PUBLIKÁLÁS: 2019. augusztus 02. 15:02
Mivel a szüleivel elég jóban vagyok, nem volt nehéz megbarátkoznom a gyermekkel sem. A josta (Ribes x nidigrolaria) ugyanis a feketeribiszke és a köszméte (egres, piszke) keresztezéséből mesterségesen létrejött gyümölcs. Németországban nemesítették az 1920-as évek elejétől kezdve, ezért nevét is a két gyümölcs német nevéből kapta: Johannisbeere+Stachelbeere= josta. Magyar elnevezése is hasonló összetétel: riszméte. Egyébként létezik magyar nemesítésből származó hazai fajtaváltozata is: a rikő, (ribiszke + köszméte), melyet 1964-ben Fertődön hozott létre Porpáczy Aladár biológus.
Először Németországban ettem jostát gyümölcstorta formájában, de akkor nem tudatosult bennem, hogy ez egy külön gyümölcs; azt hittem, a süti fantázianeve. Aztán néhány éve a piacon újra összefutottunk, és összeállt a kép.

"Josta, a keresztszülők gyermeke"

Mivel a szüleivel elég jóban vagyok, nem volt nehéz megbarátkoznom a gyermekkel sem. A josta (Ribes x nidigrolaria) ugyanis a feketeribiszke és a köszméte (egres, piszke) keresztezéséből mesterségesen létrejött gyümölcs. Németországban nemesítették az 1920-as évek elejétől kezdve, ezért nevét is a két gyümölcs német nevéből kapta: Johannisbeere+Stachelbeere= josta. Magyar elnevezése is hasonló összetétel: riszméte. Egyébként létezik magyar nemesítésből származó hazai fajtaváltozata is: a rikő, (ribiszke + köszméte), melyet 1964-ben Fertődön hozott létre Porpáczy Aladár biológus.

A nemesítés rendkívül jól sikerült, mert a josta szülei minden jó tulajdonságát örökölte, így még azoknál is labdába rúghat, akik a két „szülőgyümölcsöt" külön-külön nem szeretik.

Ízében mindkét őse fellelhető, de nincs meg benne a feketeribiszke sokaknak túlzottan karakteres aromája, és nem olyan savanyú, mint az egres. Bár azzal lehet vitatkozni, savanyú-e a köszméte. A rendesen megérett gyümölcs össze sem hasonlítható a menzán megismert piszkeszósszal, melynél a sűrű cukros trutymóval együtt bekapott és szétharapott éretlen piszkeszemek igazi sokkot okoznak az ízlelőbimbóknak, és a legtöbb esetben egy életre elveszik az ember kedvét a további próbálkozástól.Az akár 2 méteres magasságot is gyorsan elérő cserje hosszú hajtásai inkább a ribiszkére emlékeztetnek. Elég igénytelen növény, jól tűri a fagyokat is. A sötétkék, majdnem fekete, sima felületű bogyók a ribiszkénél nagyobbak, az egresnél kisebbek, viszont a cserje nem tüskés, ezért egységnyi idő alatt sokkal több szedhető belőle, mint bármelyik szülője terméséből.

Pedig megéri, ha mással nem, a jostával mindenképpen, mert rendkívül sok C-, B1- és B2-vitamint tartalmaz. Savai serkentik az emésztést, antioxidánsai immunerősítő hatásúak.

Ribes nigrum Josta

Nyersen a legjobb, de fagyasztható, és minden készíthető belőle, ami más bogyós gyümölcsökből: szörp, lekvár, gyümölcslé, dzsem. Gyümölcslevesbe pikáns adalék, a belőle készült szósz sültek, főleg vadhús mellé nagyon finom. Én csokis muffinba is szoktam belőle tömködni, akárcsak szedret, mert az ízük elég hasonló.

Forrás: kapanyel.blog.hu

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.