Mit árul el a titokzatos kék bálnáról a fülében termelődő viasz?

Földünk legnagyobb teremtményéről sok érdekességet mondhat el a fülviasza. Amerikai kutatók egy korábbitanulmányakülönös felfedezésre jutott a bálna-fülzsír elemzése során.

A kék bálna fülében az állat élettartama során lassan, fokozatosan, rétegenként rakódik le a fülviasz, és alkot egy hosszú fülzsírdugót. Ez egyfajta kémiai idővonalat képez, melyet a kutatók a fák évgyűrűihez hasonlítanak, ugyanis ennek segítségével megbecsülhető a bálna életkora. De a fülzsírdugó nem csak erről nyújt tájékoztatást.

A Stephen J.Trumble vezette amerikai kutatócsoport volt az első, mely felfedezte, hogy a fülzsírdugó kémia elemzésével a bálna életének számos részlete feltérképezhető. A nagy bálnafajok az egyetlen olyan állatcsoport, melyeknél ezzel a módszerrel felállítható az életük kémiai profilja, minden más állatfajnál ehhez folyamatos mintavételezés lenne szükséges.

A kutatók egy 25 cm hosszú fülzsírdugót vizsgáltak, hogy rétegenként milyen hormonok és szennyezőanyagok találhatóak benne. A fülviaszból kimutathatók a stresszhormonok, nemi hormonok és a különféle szennyeződések, rovarirtó-szerek, lángálló anyagok és a higany is. Az adott fülzsírdugó alapján a vizsgálat felfedte, hogy a bálna körülbelül 10 éves korában érte el az ivarérettséget, hogy mikor volt kitéve környezeti szennyezőanyagoknak, és a stresszhormon szintje az élettartama során megduplázódott. Utóbbi lehetővé teszi a stressz-szint pontosabb vizsgálatát, mely napjainkban a növekvő hajóforgalom és a fokozódó óceáni zajszennyezés miatt elengedhetetlenül fontos.

Ez a lenyűgöző felfedezés, mely egyelőre csak egyetlen kék bálna profilját állította fel, felbecsülhetetlen értékű lehet a jövőben ennek a veszélyeztetett fajnak a fennmaradása szempontjából. A fülzsírdugó elemzése segíthet jobban megérteni, hogyan hat az emberi tevékenység az óceánokra és ezekre a csodálatos élőlényekre.

Fotó: noaa.gov