Szorítás a mellkasban? A stressz megkettőzheti a szívbetegségek rizikóját

A stressz lassan betegíthet

A mindennapi stressz olyan faktor, amely alól szinte lehetetlen kivonódni, de tudnunk kell, hogy ez az állandósult jelenség lassan, szinte alattomosan megbetegíthet. Ugyanis nem csak amagas vérnyomáskialakulásához járul hozzá (olyan további betegségek mellett, mint például az asztma, a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma), de sokszor a stresszre adott reakcióink maguk a rizikófaktorok. Az American Heart Association szerint ugyanis a stressz sokszor olyan rossz „megoldásokat” eredményez, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy éppen a stressz evés. Ezek pedig köztudottan emelik a vérnyomást és károsítják az érfalakat.

Az életmódunk óriási rizikófaktor lehet

A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (pl. magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a „stresszoldó” dohányzás pedig megsokszorozza. Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélyeszívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Az aktív dohányzás önmagában 50 %-kal emeli az érbetegség rizikóját, sőt még a passzív dohányosoknak is 30 %-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és ez a kockázatnövelő hatás a stroke-ra is vonatkozik. A folyamat természetesen nem pillanatok alatt következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelűszívinfarktust, vagy agyvérzést okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is csak összeadódik, de megtöbbszöröződik, például 2 fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, 3 fontos rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes a szervezet aktuális állapotát különböző szűrővizsgálatokkal felmérni.

Addig kell tenni valamit, amíg nem késő

A stresszes életet élőknek elsősorban érdemes megkeresniük a számukra elfogadható stresszlevezető módszert, akárcsoportos tréningkeretében. Ezen kívül figyelniük kell a gyanús tünetekre, mint például amellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek hiányában is ajánlott évente-kétévente néhányvizsgálattalfeltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Meglehetősen pontos képet kaphatunk a szív-érrendszerről, ha a kardiológiai viziten túl elvégeztetünk egy nagylabor vizsgálatot, egy arteriográfos vizsgálatot az erek állapotának feltérképezésére és egy szívfrekvencia-variabilitás felmérést is. Idejében felfedezve pedig akár komoly betegségeket, szívinfarktust, stroke-ot is megelőzhetünk.