Sípoló légzés - asztma vagy COPD?

A COPD kevésbé ismert, a hasonló tünetek – mint a sípoló légzés - miatt pedig könnyen asztmának titulálják. A két betegség közti különbségeketdr. Hidvégi Edittüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa foglalta össze.

Sípoló légzés és köhögés

Azasztmaés a COPD egyaránt krónikus légúti betegség. A tüneteik valóban hasonlóak, ezért ha bármelyikre is gyanakszunk a panaszaink alapján, forduljunk mielőbb tüdőgyógyászhoz! A felsoroltak közül nincs mindegyik jelen mindenkinél, ám mindkét betegség közös vonása, hogy kezelés nélkül a tüneteink rosszabbodni fognak, illetve egyre több tünet fog jelentkezni.

Mikor gondoljunk asztmára?

• Hangos, legtöbbször sípoló légzés

• Nehézlégzés, fulladásérzés

• Ezekkel együtt fellépőköhögés, éjjelente erősebb ingerrel

• Szorítás érzése a mellkason

• Ismert allergiás beteg a családban, vagy allergiás nátha, szénanátha, ekcéma megléte

Milyen tünetek utalhatnak COPD-re?

• Terhelésre jelentkező fulladás

• Fáradékonyság, csökkenő teljesítőképesség

• Krónikus köhögés,nehézlégzés

• Sípoló légzés

• Fokozott váladéktermelődés, köpetürítés, leginkább a reggeli felkeléskor

Asztma vagy COPD?

A légzésfunkciós vizsgálat segít eldönteni. Ha tüdőgyógyászhoz fordulunk, első körben részletesen ki fog kérdezni arról, hogy pontosan mióta, milyen panaszokat és mikor tapasztalunk. Szedünk-e más gyógyszereket, van –e egyéb betegségünk, illetve dohányzunk-e. Ezt követően légzésfunkciós vizsgálat elvégzésére kerül sor. Az így kapott eredmény alapján azt is pontosan el lehet dönteni, hogyCOPD, vagy asztma miatt érezzük-e rosszul magunkat.

„A légzésfunkciós vizsgálat során a beteg egy készülékbe fúj levegőt. A spirométer által a tüdő működéséről mutatott több érték közül a FEV1 a legfontosabb. Ha ez alacsony, akkor a betegnek hörgőtágítót kell belélegeznie, majd megismételjük a vizsgálatot. Ha a második vizsgálat normális értékeket mutat, vagy legalábbis jelentős javulást az elsőhöz képest, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ha a hörgőtágító mellett érdemben nem változik a FEV1 érték, akkor az inkább COPD-re vagy más betegségre utal.”

Az asztma visszafordítható, a COPD csak lelassítható

A diagnózis függvényében a kezelőorvos felírja a beteg részére azokat a gyógyszereket, amiket ezután rendszeresen kell szednie. Egyik betegség sem gyógyítható véglegesen, ám a korai kezelés mindkét esetben nagyon fontos. Az asztmánál azért, hogy a tünetek ne súlyosbodjanak, a beteg életminősége jó legyen, elkerülje az asztmás rohamokat. Asztmával, jól beállított kezeléssel a betegek teljes értékű életet élhetnek. Nagy különbség azonban, hogy a COPD ilyen értelemben nem visszafordítható, csak lassítható.

„Ha légzésfunkciós értékekben gondolkodunk, ahol a 100% a normális, akkor azt látjuk, hogy asztmás roham során a FEV1 érték 60-80%-ra csökken. A roham után 1-2 nappal ez az érték visszakúszik 90-100%-ra. Ezzel szemben, ha egy COPD-s beteg légzésfunkciója 60% körüli, akkor a betegség fellángolásának elmúltával sem megy 70%-nál magasabbra. A 100%-ot már soha nem fogja elérni. Sajnos vannak olyan súlyos COPD-sek is, akiknek a FEV1 értéke a 20%-ot sem éri el!”

A túlélési idő attól függ, mikor kezdik a kezelést

A COPD tehát lelassítható, ha a betegség felismerése és a kezelés megkezdése korai stádiumban történik. Sajnos azonban ez a ritkább eset. Mivel a COPD az esetek 90%-ában dohányosoknál alakul ki, ők hajlamosak a kezdeti tüneteket a dohányzás hatásának betudni és csak későn fordulnak orvoshoz. Pedig a korai felismerés nagyon fontos, hiszen a túlélési idő attól függ, kinek mennyire használódik el a tüdeje, mire a kezelése megkezdődik.

„Az érintett légzésfunkciója fokozatosan romlik, egy idő után oxigénhiány is kialakulhat nála. A kezeléséhez már otthoni oxigénpalack, oxigén koncentrátor vagy kórházi ellátás is szükséges.”

A dohányzás elhagyása mindkét esetben segít

A korai felismerés és kezelés mellett a dohányzás abbahagyása is nagyon fontos, hogy a COPD-t lelassítsuk. A különbség óriási, már pusztán a füstmentes élet is jelentősen lelassítja a betegség romlását. Ezzel akár egy plusz évtizedet is nyerhetnek a betegek. A dohányzás elhagyása segít a légutak krónikus gyulladását csökkenteni. Ez az asztmás betegek kezelésében is kedvező változásokat hoz. Oly annyira, hogy a tapasztalatok alapján, a nem dohányzó asztmás beteg számára - a dohányzó beteghez képest - kevesebb gyógyszer szedése is elegendő a tünetmentesség eléréséhez.