Klímaváltozás: csökkenhetnek az élelmiszer-készletek? - 2.rész

A talajváltozás is gondot okozhat

Rekord méretű árvizek, elmaradt termények, elveszett állatállomány – csak néhány komoly gond, amely napjainkban sújt egyes területeket a Földön. A csapás igen nagy, hiszen a gazdák nem tudják, mikor ültethetnek újra földjeikre. Vajon tényleg kell számítanunk élelmiszer-csökkenésre a klímaváltozás miatt?

Napjainkban a klímaváltozás már komolyan érezteti hatását. A hőhullámok, aszályok, tűzvészek és árvizek komoly következményekkel járnak az élelmiszerellátásra. Az extrém meleg, az árvíz és az aszály egyaránt károsítja a termőterületeket, s kisebbé teszi azokat. A bizonytalanságot kerülendő, a gazdáknak mielőbb célszerű elvetniük terményeiket, ám a tavasz beköszönte is megjósolhatatlan.

Változó talaj

Ha mindez még nem lenne elég, a talaj ugyancsak változik. Ez tárolja a szenet, a tápanyagot, amely egészségesen tartja azt és termékennyé teszi, hogy élelmiszert állíthassunk elő benne. A szén és más fontos összetevők a talajban az erózió megelőzésében is segítenek. Az aszályok után az árvizek és a szél is rontja a talajt, kivonva abból a tápanyagokat.

A klímaváltozás hatásai a gyakoribb árvizek, magas kockázatuk a talaj fokozatos vesztésével is jár. Vagyis a kardnak két éle van, ha a széleróziót és az esőalapú eróziót is nézzük.

A talajból a levegőbe kibocsátott szén az atmoszférában a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének mintegy egyharmadát teszi ki az elmúlt 150 évben. A szén átadása növeli a hőmérsékletet, a talajt kevésbé termékennyé teszi, s hajlamossá az erózióra.

Kutatások szerint a gazdák a középnyugati államokban már megváltoztatják gazdálkodási szokásait, hogy megelőzzék az eróziót és egészségesen tartsák a talajt az élelmiszer-termelés érdekében.

Van, aki abbahagyta vagy jelentősen lecsökkentette a talajművelést, melyet többek között a gyomnövények és kártevők ellen használt, ugyanakkor az eróziót is elősegíti és fontos tápanyagokat von ki a talajból. A Corn Belt-i részen sokan takarmánynövényeket kezdtek nevelni, amelyeket a késztermék után ültetnek az erózió, gyomok és kártevők megelőzése érdekében, valamint a talaj minőségének fenntartásához.

A gazdálkodóknak már jó ideje feltűnt, hogy ez már nem az az időszak, amely apáik idején volt. Olyan megoldásokat keresnek, amelyeket azelőtt nem használtak, hogy megtartsák a megfelelő élelmiszer-termelést a klímaváltozás ellenére is.

Több CO2, kevesebb növényi tápanyag

A talajban és levegőben bekövetkezett változások a kutatások szerint megváltoztatják a növények kémiáját, amelyre az emberek támaszkodnak. Ha több CO2 van az atmoszférában, az előnyös a növények növekedéséhez. Ám a méret nem minden, ha a növény értékét nézzük.

A megemelkedett CO2-n növekvő növények tápértéke csökken. A fehérjetartalom is lejjebb megy, sőt, az olyan mikrotápanyagok szintje is, mint a kalcium vagy a magnézium. S ha ezek csökkenek, nő a keményítőszint a rizsben, a búzában és más növényekben.

A kutatók sem pontosan tudják, miért, de vannak elméletek erre nézve. Ismert, hogy magasabb CO2 jelenlétében a növények kevesebb tápanyagot tartalmaznak, mert több energiát fektetnek növekedésükbe, s kevesebbet abba, hogy megfelelően fejlődjenek a részeik, melyeket megeszünk.

Egyes kutatások azt sugallják, hogy a CO2 és a növekvő hőmérséklet kombinált hatása ellensúlyozza egymást. Vizsgálatuk eredménye alapján a 2050-ben növő termények nem annyira különböznek majd a ma termesztettektől.

Az Amerika Talajtudományi Társaság megállapítása szerint, mely a talajfenntarthatóságra koncentrál, egyes területek elszenvednek majd veszteségeket a klímaváltozás miatt - egyes régiók profitálnak majd belőle, de a többség nem.