Térdprotézissel elfelejtheti az aktív életet?

Fiatalokat és időseket egyaránt érint.

A csípő- és térdprotézis műtét ma már nemcsak az idősek között tetten érhető, az életmód miatt egyre több fiatal is műízületre szorul a fájdalommentes élet érdekében.

A térdprotézis operációk terén azonban az elmúlt években erőteljes változások történtek, így egy ilyen beavatkozás után akár már másnap lábra állhat a beteg.

De vajon nem jobb-e megelőzni ezeket a panaszokat?

Magyarországon évente majdnem 20 ezer csípő- és térdprotézist ültetnek be, a módszerekben és az alkalmazott protézisekben azonban többféle variáció elérhető. Abban azonban nagyon kicsi a különbség, hogy miért jut el valaki oda, hogy térdprotézis műtéten essen át.

• A legtöbb esetben azért van szükség protézis beültetésére, mert az ízületi felszíneken, az idő előrehaladtával a porc elkopik. Előfordulhat azonban az is, hogy külső erőbehatás hatására, az ízület közelében, vagy az ízületben történik egy törés, és emiatt kopik el a porcfelszín. Mindkét esetben a kopás fájdalommal, mozgás beszűküléssel jár, amely hosszabb távon fenntarthatatlan állapotot eredményez – fogalmazott Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd, traumatológus főorvosa.

Mivel a térdprotézis szükségszerűségéhez is többféle ok járulhat hozzá, az érintettek életkorában is nagy a különbség. Krónikus ízületi fájdalom hosszútávon jelentős életminőség romláshoz vezet, tehát nem lehet kijelenteni, hogy csak a hatvan felettiek körében lenne gyakori ez a fajta orvosi beavatkozás.

A sebész azt mondja, az operációkban és a protézisekben, függetlenül attól, hogy állami, vagy magánintézményben végzik a műtétet, ma már többféle verzió elérhető, az azonban mindig szempont, hogy minél kisebb legyen a szöveti károsodás mértéke, illetve minél több csontot tartsanak meg.

• Minél kisebb a szövet- és izomkárosodás, annál kisebb lesz a műtét utáni fájdalom, illetve gyorsabb lesz a rehabilitáció. A betegeket aznap, de legkésőbb másnap lábra állítjuk gyógytornász segítségével, emellett egy passzív térdmozgató géppel is segítjük a mobilizálást, miközben mondjuk a páciens újságot olvas – tette hozzá az ortopéd szakorvos.

Az életkor befolyásolja a protézis jellegét (fiataloknál úgynevezett cement nélküli, mozgó tálcás vagy nagyon sima felszínű protézisek az előnyösek).

Dr. Gáspár Szabolcs szerint a gyógyulási időszak hossza függ attól is, hogy a beteg korábban mennyire élt aktív életet, milyen állapotban volt az izomzata, illetve az operáció után mennyit tesz a felépülés érdekében. A korai gyógytorna azonban kulcsfontosságú a térdprotézisek beültetése után, illetve viszonylag hamar segédeszközzel, járókerettel, vagy könyökmankóval megkezdheti a mozgást a páciens.

• Nem szerencsés orvosként kijelenteni, hogy a műtét után maximális terhelhetőség, vagy mobilizálás érhető el. A térdprotézis beültetése után a páciensektől 0-90 fokos aktív mozgást várunk el, azonban vannak, akik ennél sokkal jobban is tudják hajlítani térdüket. Általában 80-85 százalékos teljes panaszmentesség érhető el, a maradék 15-20 százalékban jelentős fájdalomcsökkenés mellett mozgatáskor, vagy időjárásváltozásra jelentkező fájdalom előfordulhat. De ez minden esetben egyéntől is függ.

Az operáció minőségi javulást eredményez, a műtét előtt tapasztalható nagy fájdalom mindenkinél elmúlik. A szakorvos elmondta, a mozgás fontos, a kerékpár és az úszás senkinek sem árt, aki mozgásszervi panaszokkal küzd.

Az interjú Dr. Gáspár Szabolccsal a térdprotézisekről az alábbi linkről is letölthető:

https://youtu.be/HPU8GR7bglA