Függőséget okozhat a hangos zene

Hiába káros a hallásra, a hangos zene élvezetéről sokan nem képesek lemondani. Bár a zenére úgy tekintünk, mint ártalmatlan szórakozásra, számos módon hat a testünkre és az elménkre, és akár függőséget is okozhat.

A zene befolyásolja a szívritmust, a vérnyomást, javíthatja a hangulatunkat, csökkentheti a fájdalmat és a szorongást, jelentős hatással bír az agy alkalmazkodóképességére a változó környezeti feltételekhez, de még a másokkal való viselkedésünket is befolyásolhatja.

A hangos zene addiktív hatását többtanulmányis kimutatta

A függőség egyik fő jele, hogy az illető nem érzi, hogy nem normál hangszinten hallgatja a zenét, valamint, hogy a halláskárosodás veszélye ellenére sem tud felhagyni szenvedélyes szokásával. Egyes vizsgálatok szerint a hangos zene – akárcsak az alkohol, a heroin és a nikotin – képes kiváltani a hangulat és az éberségi szint gyors és erőteljes változását, csökkenti a negatív érzéseket, és hajlamosít a vágyódás érzésének kialakulására.

Számos kutatás bizonyította, hogy a zene hatással van a jutalmazással és érzelmekkel kapcsolatos agyi területekre, hatására fokozódhat a boldogsághormonnak is nevezett dopamin termelődése, továbbá, hogy a hangos zenehallgatás közben olyan agyi régiókban fokozódik a véráramlás, melyek az evés vagy például a kábítószerezés során is hasonló jelenséget mutatnak.

A zaj és a hangos zene sokaknak olyan, mint a kábítószer

Egyre zajosabb világban élünk. A mindennapos káros zajszint akár az élettartamunkat is megrövidítheti, mégis elmondható, hogy a zaj olyan, akárcsak a drog, könnyű hozzászokni. Hiába zavarja a kommunikációt és a hallást, egy szórakozóhelyet, bárt, el sem tudunk képzelni a hangos zene és a nyüzsgő háttérzaj nélkül. Olyannyira, hogy sokan a csenddel már nem is tudnak mit kezdeni. Sok fiatal tökéletes csendben különösen rosszul érzi magát, és kellemetlennek, sőt, egyenesen félelmetesnek tartja a síri csendet.

Manapság gyakori, hogy a túl hangost már nem érzékeljük zavarónak, egyre feljebb tekerjük a hangerőt a zenelejátszón, az autóban, és könnyen kialakulhat a nagy hangerőtől való függőség. A hangos zene nem szorongást vált ki belőlünk, hanem élvezetesebbé teszi az autózást, könnyebbé teszi a problémákhoz való hozzáállásunkat, az aerobik edzésen és más testmozgás közben pedig fokozza a kitartásunkat. Ugyanakkor túlzott agresszivitást is kiválthat.

Megfigyelték, hogy a koncertek során, mikor egy hangosabb szakaszt egy csendesebb rész vált fel, sokan elkezdenek köhécselni. Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy ha a hallóideget folyamatosan túl hangos zenének tesszük ki, az éppoly addiktív lehet, akárcsak a kábítószerek, szóval a hangerő csökkenésénél máris jelentkeznek az „elvonási” tünetek.

Hiába figyelmeztetnek az orvosok a hangos zene halláskárosító hatására, a zene addiktív hatása az egyik fő oka annak, miért nem tekerik le sokan a hangerőt a kockázatok ellenére sem.