A lelki bántalmazás ugyanolyan káros, mint a fizikai

Mindig megrázó, ha egy kiszolgáltatott nő vagy gyermek súlyos bántalmazásáról vagy szexuális zaklatásáról olvasunk. Bár a világ rossz, bűnös oldalától éppen a család kötelékének kellene megvédenie a gyengébbeket, sokszor éppen az ismeretségi körből, vagy a családon belülről érkezik a bántalmazó.

Magyarországon a statisztikák szerint a nők elleni erőszakos bűncselekmények 22 százalékát partnerük, vagy volt partnerük követi el. Fontos tudni, hogy nem csak a lila foltok és a látható testi sérülések számítanak bántalmazásnak, hanem a súlyos pszichikai fenyegetés is, vagyis a kontrolláló, irányító magatartás, az elszigetelés. Ez több európai országban, ahogy Írországban is, már bűncselekménynek számít.

Ebbe az új kategóriába beletartozik például Írországban az olyan viselkedés, mint a partner túlzott ellenőrzése, irányítása, elszigetelése a külvilágtól és rendszeres szóbeli fenyegetése, vagyis a pszichikai, lelki bántalmazás is – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A lelki erőszak jelenléte nehezebb

A kontrolláló viselkedés ugyanis ugyanolyan káros lehet, mint a fizikai bántalmazás, bár a lelki erőszak jelenléte nehezebben bizonyítható.

Az Európa Tanács adatai szerint a 16-44 év közötti nők esetében a halál és a fogyatékosság legfőbb oka a családon belüli bántalmazás. Több nő hal, vagy betegszik meg a családon belülről jött bántalmazás miatt, mint ahányan rákban vagy közlekedési balesetben életüket vesztik. Egy tanulmány szerint világszerte rendszeresen és folyamatosan lesznek a nők verés, szexuális erőszak vagy bántalmazás áldozatai, ráadásul többnyire bántalmazóikat jól ismerik – tájékoztattak a közrádióban.

Szélsőségesebbé váltak a személyiségek

Az elmúlt húsz évben átalakult a társadalom, nemcsak Magyarországon, de az egész világon is – mondta a téma kapcsán Feller Gábor. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház pszichiátere szerint 20-30 évvel ezelőtt is voltak szélsőséges személyiségű emberek, azonban a legnagyobb változást abban látja, hogy ezek még inkább szélsőségessé váltak.

Hozzátette: rengeteg jó család és jó személyiség van, azonban azokról keveset beszélünk.

A társadalom pszichés állapota negatív irányba változott, ami jobban érinti a személyiségeket, a családot és a közvetlen környezetet is – hangsúlyozta.

Nem merünk segítséget kérni?

A szakember azt tapasztalta, hogy főként pánikbetegség, vagy súlyos depressziós állapot miatt kérnek segítséget az emberek, azonban nem biztos, hogy ilyenkor megosztják az orvossal azokat a részleteket, amelyek az erőszakról vagy agresszivitásról szólnak. Mint mondta, ezért fontos kialakítani a megfelelő, bizalmas orvos-páciens viszonyt.

Gyakori az öngyilkossági kísérlet is, azonban ez már egy olyan súlyosságú, hogy könnyebben közlik a bántalmazásokat a sértettek – mondta Feller.

Házastársak esetében nehezebb lehet a helyzet

A műsorban felvetődött: házastársak esetében sokszor nem mer segítséget kérni a bántalmazott, akár hosszú évekig is vár. A szakember ennek kapcsán elmondta, ez egy speciálisnak mondható eset, hiszen egy esetleges válásnak anyagi vonzata is lehet. Mint mondta, a közös gyermek, a közös ház is jelentős szempont egy kapcsolat megszakításában.

Feller elmondta, a fizikai erőszakkal kapcsolatban fontos tudni, hogyha valakihez mentőt hívnak, a sürgősségi osztályra szállítják be az érintettet. Ezután a sürgősségi orvosok kérhetik pszichológus segítségét is, hiszen kötelezően ki kell kérdezni a pácienst arról, hogy szerezte sérüléseit és mi történt. Ebben az esetben már kiderülhetnek az agresszív cselekmények.

Amennyiben valaki nem kerül kórházba és „otthonában ragad” a bántalmazóval és sérüléseivel, a legfontosabb a család támogatása lehet. Fontos, hogy van-e olyan hozzátartozó, aki tudomást szerezhet a bántalmazásról, fontos a családi kapcsolat, akár a szomszédokkal való kapcsolat is, hiszen ők is segítséget kérhetnek egy-egy ilyen esetben – hívta fel a figyelmet a pszichológus.