Siker helyett burnout szindróma?

Mentális betegség, ami a sikeres, de túlhajszolt embereket teríti le. Ez a burnout szindróma.

A burnout, vagyis a kiégés, mint mentális betegséget csak 1974 óta ismerik hivatalosan, viszont a tüneteket látva egyértelmű, hogy már korábban is létezett.

A betegség fázisait a neves pszichoanalitikus, Herbert J. Freudenberger írta le. A burnout állapotába került személyeket a teljes mentális kimerülés jellemzi a túlhajszolt, stresszes, fizikailag és érzelmileg egyaránt megterhelő életvitelük következtében.

Kire veszélyes?

A mentális betegség fokozatosan, lépésről lépésre teríti le áldozatait. Veszélyezettet személy lehet bárki, aki munkája során folyamatos kontaktusban van a körülötte lévő emberekkel. Tehát a magas pozíciót betöltő vezetőktől a pedagógusokon át az orvosokig és rendőrökig mindenkin jelentkezhetnek a tünetek, ha nem képesek összehangolni az életvitelüket a munkájukkal.

Nőkre veszélyesebb?

A burnout szindrómával kapcsolatos felmérések eredménye kimutatta, hogy a nők körében nagyobb a betegség kialakulásának veszélye. Ennek oka, hogy a nők eredetileg a társadalomban betöltött szerepük szerint a segítő és ápoló magatartást igénylő munkában teljesedtek ki. Emellett a nők hajlamosak, hogy konfliktus esetén önmagukban keressék a hibát.

Ezek a tulajdonságok felerősödhetnek a stresszel teli légkör hatására, amely hozzájárul a kiégés szindrómához.

Ki segít?

A kiégésnek több szakasza különíthető el. Ezeket figyelembe véve saját magunkat és környezetünk tagjait is figyelmeztethetjük a közelgő veszélyre. Viszont hiába vagyunk tudatában mentális labilitásnak, szakember segítségére van szükség a betegség megfékezéséhez.

Főbb fázisok

Az idealizmus szakasza két szóval írható le: „rohannom kell”. A munka hőse, aki önszántából folyamatosan egyre többet vállal, mert élvezi, ami csinál. Tele van energiával, viszont túlvállalja magát és végül minden napját az idegeskedés uralja. Ha ekkor észleljük a gondokat, még van lehetőség megfékezni a mentális összeomlást.

Ha nem ébred rá a személy, hogy a siker hajszolása az önpusztító magatartás fele sodorja, a frusztráció szakaszába kerül. Egyre kimerültebb, amely hibákat és végül a sikertelenség érzését váltja ki. Az értékrendje felborul és a szakmai kapcsolatok a magánéletével együtt fokozatosan háttérbe szorulnak.

A végső fázis az apátia. Ellenséges viselkedés és az interakciók teljes megszűnése mutatja, hogy a személy ebbe a szakaszba került. A kockázatokat és a kihívást épp úgy kerüli, mint a kollégákkal való kontaktusteremtést. Jellemzi a pontatlanság, bizonytalanság, amit a személy visszafordíthatatlannak tart.

Tegyünk ellene!

A kiégéssel a személy fizikailag és mentálisan egyaránt megtörik. Érzelmi megnyilvánulásai elhalványodnak, szinte teljesen megszűnnek. Fásult, demotivált lesz. A depresszió és más pszichoszomatikus betegségek fokozatosan kerítik hatalmukba. Nyilvánvaló, hogy a gyógyuláshoz nem elegendő egy hét szabadság és némi alvás. Sokat segít a gyógyulásban, ha munkahelyet vált és új célokat tűz maga elé.