Egy jó alaprecept könnyedén variálható, elkészítésében nincs semmi ördöngősség, mégis mindig sikert arathatunk vele. A joghurtos kuglóf tökéletes példa erre.
Mostanában rákaptam a receptek gyűjtésére. Leggyakrabban a barátaimat és a családtagjaimat zaklatom, hogy osszák meg velem azokat a receptjeiket, amelyek megfelelnek az én alapkészségszintű főzőtudományomnak, vagyis egyszerűek, gyorsan készen vannak és tuti eredménnyel kecsegtetnek, viszont – tekintettel kiterjedt családomra és szerteágazó ízlésükre – könnyedén variálhatók.
Ha egyszerűbben szeretném magamat kifejezni, akkor azt mondanám, hogy valójában alapreceptek után kutatok. Olyan leírások után, amelyeket aztán kényem-kedvem szerint alakíthatok, változtathatok attól függően, hogy mi van otthon a kamrában.
A tízórai finomságok listáját eddig a különböző muffinok vezették, mert ennél egyszerűbben elkészíthető nyalánksággal még nem találkoztam, ráadásul sós és édes változatban is elkészíthető. Egyetlen apró bajom van vele. Tudom, butaság, de nekem mindig nehézséget okoz a papírkapszliba való elosztás: mellémegy, kifolyik, keveset rakok bele vagy éppen túl sokat. Mi az, ami a muffinhoz hasonlóan egyszerű, de az adagolásával nem kell bíbelődni – legalábbi sütés előtt nem – és számtalan módon variálható, ha van egy jó alapreceptünk? Bingó! A kuglóf.
Ha van egy jó kiindulási alapunk, amelynek erőssége nem a karakteres íz, hanem épp ellenkezőleg, a semlegesség,akkor a variációk száma hirtelen a végtelenbe tágul, mi pedig elégedetten dőlhetünk hátra, hogy egyetlen alaprecepttel és némi fantáziával mindig újszerűen ható finomsággal láthatjuk el családtagjainkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.