Miközben az ünnepet megelőző időszakban az emberek egy részében él a remény a boldogságra, a szeretetre, a harmóniára, mások valósággal belebetegszenek az ilyenkor szokásos elvárásokba, illetve az ezek által kiváltott stresszbe.
Megint másokat pedig az év végi ünnepet övező, gyakorta a reklámok által sugallt „karácsonykép” szembesíti a saját problémáival: a pénztelent a szegénységével, az egyedül élőt a magányosságával és a szeretetlent a szeretetlenségével.
A karácsony sok mindennel szembesíti az embereket – hívta fel a figyelmet a Hirado.hu megkeresésére Szendi Gábor klinikai pszichológus. A kereskedelem karácsonyi reklámjaiban például soha nem a szegény családok szerény ünnepét mutatják be, hanem a jólétet, a fiatalságot és a boldogságot. Csakhogy nem mindenki fiatal, nem mindenki él jólétben és családban – ezzel az említett reklámok miatt kényszerűen szembesülnek sokan, ami komoly problémákat okozhat – teszi hozzá a szakember.
Szendi Gábor szerint egyfajta kihívás is a karácsony, mert habár deklaráltan a szeretet ünnepe, csak nagyon ritkán sikerül konfliktusmentesre. „Sok család tagjai éppen csak elviselik egymást, feszült lehet a gyerek-szülő vagy a szülő-szülő, netán az anyós-meny kapcsolat. Karácsonykor gyakran kicsit ’összekényszerül’ a család, olyan szituáció áll elő, amikor mindenhez jó képet kell vágni, minden rossz vélemény ellenére.”
Bizonyos értelemben társadalmi elvárás és tradíció, hogy a karácsony boldogságban, szeretetben teljen, és az emberek próbálnak is megfelelni az efféle sugalmazott ideáloknak. Aki pedig magányosan kénytelen eltölteni a karácsonyt, az újra csak szembesülni kényszerül: ezúttal azzal, hogy társ és szeretet nélkül él.
A szakember – nem hivatalos „karácsonyológiai” kutatásai – szerint a szembesülések során túl az ünnepek fényében kinek-kinek a személyisége is sarkítva, olykor torzítva tükröződik vissza.
Szendi Gábor altípusokra osztja a karácsonyt, a sort pedig a tradicionálismodellel nyitja, amely úgy működik – legalábbis a szereplői úgy szeretnék megélni –, ahogy a „nagykönyvben” meg van írva: családdal, karácsonyfával, Jézuskával. Ez lehet mindenki álma – vagy éppen rémálma a pszichológus szerint, hiszen, mint fogalmaz,a felszín olykor mély konfliktusokat takar.
A tradicionális talán legjobb ellenpárjaként a racionáliskarácsonyt hozza – némileg sarkítva – a szakember, ahol „ledobnak az asztalra egy csomag szaloncukrot azzal, hogy na, itt a karácsony!” Ez az érzelemhiányos emberek „ünnepe”, akiket esetleg az sem zavar, hogy a gyerekeknek ezzel kiábrándulást okoznak, főleg, ha mindez azzal az állásponttal párosul, hogy a gyerekeket nem becsapni kell, hanem felvilágosítani.
Szendi Gábor felosztása szerint a hedonistatípus minden ünnepet, így a karácsonyt is a dorbézolás lehetőségének tekinti. A hedonista karácsony hívei ilyenkor isznak, esznek, vonulnak egyik rokontól a másikhoz, este pedig epegörcs elleni tablettát szednek, hogy másnap folytathassák mindezt. Az ajándékozás az esetükben is csak egy szükséges velejárója az ünnepnek.
Az utolsó típust – az eklektikuskarácsonyt ünneplők esetében nem az ember áll a „karácsonyeszme” szolgálatába, hanem a karácsonyt jó alkalomnak találják a szeretet kifejezésére. Vannak tradíciók, kézzel készített vagy vágyott ajándék a fa alatt, és esznek finomakat is.
Köztudottan lelki megterhelés a magányosoknak a karácsony, ám a nehézség leküzdésében sokat segíthet egy ismerős vagy egy rokon is, aki felismeri a problémát, és kapcsolatba lép az illetővel. Pszichológusok szerint a magányosan élő emberek sokszor emelnek falakat maguk köré, ezért a kapcsolatfelvétel nehézségekbe ütközhet – érdemes kitartóan próbálkozni és a kommunikációban az ilyenkor természetesnek nevezhető önsajnálatot és a „minden mindegy”-hangulatot felülírni valamivel.
Makai Gábor pszichológus a köztelevíziónak adott tavalyi karácsonyi beszélgetésben mindezt úgy foglalta össze: a magányosak is képesek lehetnek azünneplésre, mivel – mint fogalmazott – a karácsony minden olyanember ünnepe, aki annak részese akar lenni.
Német pszichológusok egy karácsony előtti felhívásukban három olyan fő tényezőt említettek,amelyek nélkülözhetetlenek az általános megelégedettséghez ebben az időszakban.
1. Az élet tudatos élvezetére való törekvés. 2. Asaját potenciálok kihasználása – azaz a sokat emlegetettönmegvalósítás. 3. Értelmes élet.
Atanulmányok szerint azok az emberek a legboldogabbak, akik mindháromtényezővel rendelkeznek.
A bankszámlával kapcsolatban a német szakértők úgy vélekedtek,hogy a pénz hosszabb távon nem boldogít, hacsak az ember nem éltényleges szegénységben. Ha viszont nem az a gond, hogy mi is legyena betevő falat holnap, a boldogságérzet szempontjából a bankszámlamásodlagos. Azaz a boldogság szempontjából nem az a fontos, hogy egyvagy három hűtőszekrény áll-e a konyhában – utaltak rá a németpszichológusok, hangsúlyozva: mindez talán megkönnyíti a karácsonyelőtti ajándékhajhászást, illetve általánosságban segít az ünnepélvezetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.