Tini korban a sok netezéstől kialakulhat a depresszió

Félmillió amerikai tini aggasztó képet fest, de a brit tudósokat ez még nem győzi meg.

November 14-én tettek közzé egy tanulmányt a Clinical Psychological Science-ben, mely arra mutat rá, hogy minél több időt töltenek a tinik az elektronikus eszközeikkel, annál több depressziós tünetünk jelenhet meg. A számítógép, a tablet és a mobiltelefon fokozott használata is közrejátszik abban, hogy sokkal többen gondolnak az öngyilkosságra – főleg az amerikai tini lányok.

A kutatás vezetője, Dr. Jean Twenge elismeri, hogy ez a vizsgálat csak megerősíti azt a viszonyt, mely a képernyő előtt töltött napi órák és az elidegenedés közt fennáll. Bizonyítani nem tudja az ok-okozati összefüggést, de a San Diegói Egyetem 46 éves pszichológus asszonya úgy véli, nem árt, ha ezen a módon is figyelmezteti a szülőket.

"Napi egy-két órácska még nem olyan vészes, de ha három órát, vagy annál jóval többet tölt a gyerek valamilyen képernyő előtt, az már mérhető kockázatot jelent az öngyilkossággal kapcsolatosan."

Twenge és csapata több, mint félmillió tengerentúli tinit kérdezett meg a depresszió tüneteiről. Olyan állításokra kellett reagálniuk a 13-18 év közti fiataloknak, mint például

"Az élet többnyire értelmetlen. Úgy érzem, semmit sem csinálok jól. Semmi haszna az életemnek."

A 2010 és 2015 közti időszakban zajló vizsgálat során azt látták, hogy legalább három, ilyen tartalmú kijelentésre egyre többen válaszoltak igennel. Míg 2010-ben ez a szám 16 százalék volt, addig 2010-re már 22 százalékra duzzadt az érték.

A lányok körében volt megfigyelhető a nagyobb növekedés: hatszor annyi, lehangoltságra utaló visszajelzést adtak, mint a fiúk. Twenge szerint ez azért is alakulhatott így, mert a lányok képernyő-élménye eléggé eltér a fiúkétól. Az utóbbiak ugyanis inkább játszanak.

"A lányokat viszont jobban leköti a közösségi média és aggódnak a népszerűségük miatt. Kapnak-e majd elég lájkot, és kellően jól néznek-e ki az adott fotójukon."

Az öngyilkosság témájára is kitér a tanulmány.

"A depresszió fokozatai közt szerepel, hogy egyáltalán eszébe jut-e az öngyilkosság, tervezi-e hogy megteszi, vagy már meg is próbálta esetleg korábban. A statisztikák szerint ugyanis 2010-ben 1386 tini vetett véget az életének, míg 1769 fiatal tette meg ugyanezt 2015-ben."

A kérdőívből kiderült, hogy ezen a területen is a lányok azok, akik inkább érintettek: ők foglalkoznak többet öngyilkos gondolatokkal. Anyagi gondok, iskolai szorongás és a házi feladat is felmerült tényezőként, mint ok a levertségre. Twenge felhívja a figyelmet arra, hogy a lecke mennyisége nem növekedett meg ez alatt az öt év alatt. Ami viszont mérhetően változott, az az online aktivitás. És a tanulmány pontosan ezt hozza ki – azok a fiatalok, akik többet nyomkodják az elektronikus eszközeiket, több depressziós jegyet is mutatnak.

A kérdőív ezzel szemben a személyek közti, valós interakciókat – sportolás, bulizás, de akár még a plázázás is – tüntette fel úgy, mint amelyek megvédenek a befordulástól.

Andrew Przbylski, az Oxfordi Egyetem pszichológusa óvatosabb: szerinte inkább arról lehet szó, hogy a tinik nem akarják papíron megvallani, ha aggódnak vagy csüggednek.

"Inkább a szülőknek, barátoknak nyílnak meg, mint egy kérdőív rubrikáinak."

A brit szakember számára a financiális tényező sem túl meggyőző, mert szerinte minden, az adott időszakra vonatkozó statisztika pont, hogy gazdasági javulást jelez Amerikában. De egy család anyagi körülményeinek hirtelen megváltozása lehet a fő oka annak, ha depresszió jelentkezik egy gyereknél.

Twenge arra hivatkozik, hogy eredményei viszont egybevágnak a korábbi kutatásokéival: minél kevesebbet kockul valaki, annál boldogabb lesz, és a magányosság érzésétől is megszabadul.

Adam Pletter, washingtoni gyerekpszichológus szerint viszont igenis jogos a szülők aggodalma, ha a gyerek túl sokat lóg a közösségi médiumokon. Nap mint nap látja a fiatalok és őseik küzdelmét: a csemete lekörözi őket, mert a technikát jóval bravúrosabban használja.

"Digitális bevándorlók vagyunk, és a gyerekeink a bennszülöttek – mi még internet és mobil nélkül nőttünk fel. Komoly gond az, hogy a mi feladatunk volna, hogy megtanítsuk őket az eszközök bölcs használatára. A legtöbben félünk a technológiától, mert nincs meg hozzá a kellő ismeretünk."

Pletter ezért workshopokat szervez szülők számára, hogy azok behozzák hátrányukat, és képesek legyenek korlátozni srácaik gép előtt töltött idejét, esetleges függőségét - számol be az NPR.