Hogyan terjeszt a klímaváltozás betegségeket?

Mindenki emlékezhet rá: 2015-ben a Zika-vírus egyszercsak előbukkant viszonylagos elszigeteltségéből, a Csendes-óceán kisebb szigetcsoportjain, majd Amerikában, megfertőzve félmillió embert. A kérdés az, hogyan terjedt ki ilyen hirtelen és ilyen messzire?

Nemcsak ez a vírus köszönhető a klímaváltozásnak, mely betegségeket hozhat magával.

Aligha van, aki ne hallott volna róla, hogy 2015-ben az ún. Zika-vírus 500 ezer embert fertőzött meg Amerika-szerte és a Csendes-óceán kisebb szigetein, miután kilépett korábbi, viszonylagos izoláltságából. Sokan csak enyhébb tünetektől szenvedtek, ám a terhes nőkre nézve a fertőzésnek kétségbeejtő következményei voltak: súlyos károkat okozott a fejlődő babák agyában és idegrendszerében.

A klímaváltozás legalább részben egész biztosan felelős a Zika vírus gyors terjedéséért. Az éghajlati viszonyok nagy kockázatot jelentenek ugyanis ebben a tekintetben – mondta el Jonathan Patz, orvos, a Wisconsin-Madison-i Egyetem Globális Egészségügyi Intézetének igazgatója, aki azt tanulmányozza, miként befolyásolta a klímaváltozás a betegség terjedését.

A Zika-vírus egyébként központi témája volt az Atlantában megrendezett, Klíma- és Egészségügyi Találkozónak, a Carter Centerben, melynek házigazdája Al Gore volt. A résztvevők az éghajlatváltozás széleskörű hatásairól beszéltek, arról, hogy a klímaváltozás a betegségekre is igen nagy befolyást gyakorol: a mérgező növényeket még mérgezőbbé teszi – így például a mérges szömörcét -, az allergiaszezonokat hosszabbakká és súlyosabbakká, a hőhullámok gyilkosabbak lesznek, akárcsak a szmogos levegő.

Ashish Jha, orvos, a Harvard Globális Egészségügyi Intézet vezetője elmondta: ahogyan a klíma változik, úgy kényszerülünk szembenézni több fertőző betegséggel. Több olyan „kitöréssel”, mint az Ebola vagy a Zika vírus, s járványokkal, mint a madárinfluenza. A falak és a határok nem tartják kívül a kórokozókat.

Kim Knowlton, a New York-i Természetes Erőforrások Védelméért Tanács orvos kutatója hozzátette, hogy világos a felmelegedés előrehaladása, s ez komolyan veszélyezteti egészségünket. A klímaváltozás betegségekkel fenyeget, mégpedig súlyosakkal.

Hogyan kötődött a Zika az éghajlatváltozáshoz?

A 2015-ös év, amikor a vírus felütötte a fejét, rekord meleg esztendő volt a NASA megítélése szerint. A valaha feljegyzett rekordok is megdőltek, s ennek hatására a Csendes-óceán is felmelegedett az egyenlítő környékén, nagy elmozdulásokat idézve elő globálisan is az időjárásban. Egyes területek sokkal esősebbek lettek, mint általában, máshol szárazságok tomboltak. De nemcsak az időjárás változott – hanem a betegségek is.

Példaképpen, a kutatók tanulmányozták közel 2 évtized havi dengue-láz jelentését Délkelet-Ázsia területéről, s ez a betegség, mely hasonló a Zika vírushoz, sokkal rosszabb lett e nagyon meleg óta. A túl forrónak számító évek alatt a dengue-láz is gyorsabban és messzebbre terjedt, sokkal több embert fertőzve meg, mint korábban évek alatt, amíg az idő hűvösebb volt.

„Ha azt vesszük, hogy tudjuk biológiából: egyes moszkító típusok terjesztik a dengue-lázat, ugyanezt a Zikával, sőt egyéb fertőzésekkel is megtehetik,mindez nem olyan meglepő” – fogalmazott Jonathan Patz. – „Bármely vírus esetén, amelyet a moszkítók továbbadnak, a meleg idő gyorsabb terjedést eredményez. Forróbb körülmények között a moszkítók kisebbek, amikor kikelnek, s gyakrabban táplálkoznak, hogy elegendő vért szerezzenek, azaz táplálékot, utódaik fejlődéséhez” – tette hozzá a szakember.

Vagyis a moszkítók sűrűbben csípnek meg embereket a melegebb években, s így a szúnyogok, azaz lényegében a klímaváltozás a betegségeket sokkal nagyobb eséllyel terjeszti.

A melegebb idő felgyorsítja annak sebességét is, ahogyan egy vírus „keresztülmegy” a moszkítón és képessé válik megfertőzni az embert.

A szakember szerint feltűnően nagy hőség tombolt 2 éve Brazíliában, s nem lenne meglepve, ha a Zika ugyanúgy szorosan összefüggne a hőmérséklettel, mint a dengue-láz.

A 2016-os év talán 2015-öt is meghaladta a meleg tekintetében, s a kutatók szerint több Zika-előtörésre lehet számítani, sőt, nemcsak az állatok adhatják át azokat az embereknek. Az olyan, víz útján terjedő betegségek, mint a kolera és a vibriosis, sokkal gyakoribbak lettek, mióta az egész világon melegebbé váltak a vizek.

A klímaváltozás és a betegségek mellett egyre több a toxikus alga, amely a tengeri élőlényeket és az embereket is mérgezi. Alaszkától Mexikóig nem kevés halászterületet kellett lezárni miattuk.

„Egyre több az új kórokozó” – figyelmeztetett Christine Johnson, PhD, állatorvos, a Davis-i Kaliforniai Egyetem globális megfigyeléssel foglalkozó PREDICT központjának vezetője. A PREDICT egy, az amerikai kormány által alapított program, amely azt tanulmányozza, miként adnak át új betegségeket állatok az embereknek.

Tartanunk kell például az újonnan megjelent Rift Valley-vírustól, amelyet a csordában élő állatoktól, így birkáktól, juhtól, szarvasmarhától lehet elkapni, s a közelmúltban Afrikában jelent meg ismét; vagy a sárgaláztól, amit szintén moszkítók terjesztenek, s ugyancsak Afrikában, illetve Dél-Amerikában ütötte fel a fejét.

A Közel-Keleti légúti szindróma (MERS) 2012-ben jelent meg: tevék adták át az embereknek a vírust.

„Ezen betegségek terjedésének számos oka van. Igaz az is, hogy az emberek már sokkal jobbak az új betegségek felfedezésében – mondta a szakember. – De az is tény, hogy jóval közelebb kerülnek olyan állatokhoz is, amelyekhez korábban kevésbé, s amelyek hordozhatják a veszélyes vírust – s ez új az ember számára.”

Ezek azonban teljes mértékben nem magyarázhatják a növekedést, a betegségeknek és a klímaváltozásnak igencsak köze van egymáshoz. Az pedig sajnos nem kérdés, hogy egyre növekvő tempóban változik az éghajlat – tette hozzá Christine Johnson.