Pár mondat a történelmi stílusokról- avagy bevezető a barlangrajzoktól a mai lakberendezésig...

Az emberek otthon iránti vágya, a lakásigény, az emberi gondolkodásmód első megnyilvánulásai közé tartozott. A cél egy olyan hajlék megteremtése volt, amely védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen, alkalmas a zsákmányok és egyéb értékek elhelyezésére és védelmet nyújt a külvilág támadásai ellen. Szintén ősi természetes ösztön, a szépérzék.

A természet csodái az ősemberben is felkeltették a szép érzését és ennek következtében azon törekvést, hogy használati tárgyait, fegyvereit, díszítse és számtalan barlangrajz született csupán otthondíszítés céljából. A szépérzékkielégítéséhez fokozatos kulturális haladásra volt szükség, amely egy bizonyos részleges jólétet tételezett fel.

Az egyes történelmi stílusok kialakulása előtt óriási út vezetett a barlangtól, a nád- és gallyakból összerótt kunyhótól és a sátortól egészen az állandó lakóházig - fából vagy vályogból - és végre a kőből vagy téglából épített emberi hajlékhoz. Szintén hosszú fejlődésmenetet mutatnak lakások berendezési tárgyi is.

Barlangfestészet

Az emberiség első idejében a tűzhely, az állati bőrökből vagy falevelekből készített ágyak és egyes kövek, mint ülőalkalmatosságok voltak a berendezés kezdetleges tárgyai. Főként barlangokban laktak. Bútorigényük még nem volt. Többnyire a földön ültek, ott ettek, stb. A használati eszközök készítésével ekkor kezdődött el a tárgyalkotó művészet.

A barlang egy idő után elveszítette funkcióját és kunyhókat, sátrakat építettek, így alakultak ki az első falvak. Ezek a kunyhók és sátrak a lakásépítés első kezdetleges formái. Anyaghasználatukat tekintve ezek égtájanként eltérőek voltak. Főként agyagot, nádat, fát, használtak. Majd ezeknek az építőanyagoknak az alkalmazástechnikáit kezdték tökéletesíteni például a faillesztéseket csapozással, fadugóval, stb.

Az első kezdetek után, a stílus-fejlődésében, az egyes népek műtörténetében a vallásé volt a főszerep. Kiemelkedő volt a templomépítészet.

A templomokat igyekeztek minél ízlésesebben kialakítani, szebben feldíszíteni.

Ez először Egyiptomban indult, ahol meghatározó volt a nép túlvilágba vetett hite. A műalkotások nem művészi, hanem vallási céllal készültek. Anyaghasználatban megjelenik a kő, mészkő, agyag, fa, bronz és az arany. Az épületeik térszerkezetére a linearitás volt jellemző, a tereket, nyílásokat egy tengelyre fűzték fel. Élénk színeket használtak, nem a realitást, hanem a dolgok jellemzőit akarták kifejezni. Díszítésre rengeteg aranyat, drágakövet és díszes kerámiát használtak. Már voltak ülő, fekvő és tároló bútoraik is. Itt alakult ki első ízben a stílus, amely az európai formatörténet forrása.

Az egyiptomi kultúra

A görög és római kor sem volt túl gazdag berendezési tárgyakban. De mindkét kor rengeteg műemléket hagyott ránk. A templomépítészet mellett a görögöknél megjelennek a piacok, megjelennek a városállamok.

A rómaiaknál megjelenik a fürdőkultúra, valamint fórumok, kúriák épülnek. Az ágy, az ülőke, a karosszék, az asztal, a lámpaállvány, mindez bronzból, vagy márványból és végre a láda bronzlemezzel borított fából, a nyugággyal (triclinium) együtt, voltak az egyedüli lakásberendezési tárgyak.

Görög építészet

Lakásművészeti téren is az egyik legbefolyásosabb tényező az elmúlt időkben a pápaság volt. Különösen a reneszánsz korában, melynek megteremtése, a román kor eleste után, az onnan kiüldözött és Rómába menekült görög humanisták révén volt lehetséges. A reneszánsz pápái, a különböző olasz fejedelmekkel voltak a kor igazi mecénásai.

Ez tulajdonképpen a régi nagy Róma stílusának, díszítési motívumainak újra felhasználását és alkalmazását jelentette a quattrocento embereinek alkotásaival. Ezekben az időkben különösen Olaszországban, a művészet legismertebb mesterei kaptak teret tehetségük megcsillogtatásában(Michelangelo, Raffaello, stb.). A reneszánsz szó jelentése újjászületés. Jellemző volt az egyenesség, klasszikus komolyság és a néha merev formák.

Reneszánsz kori alkotások

Az akkori lakberendezés remekeit ma is megbámuljuk, például a gyönyörű asztalokat, karosszékeket, székeket, a nagy faragott, berakott, vagy festett ládákat, ülőládákat, imazsámolyokat, pohárszékeket és szekrényeket, az ágyakkal együtt.

Ezt követően a korai kereszténység szegénysége magával vonta a visszaesést a művészet; szobrászat, építkezés, érem művészet stb. terén. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezt sajnos a napjainkban újra átéljük...) A keresztény vallás és erkölcs bizonyos elpuhulása fejlesztette a pompa- és kényelemszeretetet. Ez lassan a barokk hajlított formáihoz és bútoraihoz vezetett. Erre a korszakra a bonyolult minták, gazdag díszítés és a monumentalitás volt jellemző.

Barokk korszak jellegzetességei

Ezután a klasszicizmus korszaka következett, amit egyfajta polgáriasodás jellemez. A francia lakóházak, paloták és kastélyok termeinek viszonylagos kicsinysége következett szemben az olasz palazzók rendkívül magasan és tágasan épített termeivel. Ez a korszak elvezetett az olasz reneszánsz nagy karosszékei, hatalmas, súlyos asztalai, ládái, szekrényei és pohárszékeitől a Louis XIII. és XIV. barokkján és a regence-án át XV. Lajos rokokójához, finom apró asztalkáihoz, szebbnél-szebb - már nem faragott, hanem berakott és bronzveretekkel ellátott komódjaihoz.

Ekkor jelenik meg új anyagként az öntött és kovácsoltvas. Ebben a korszakban a kényelem megteremtése volt az elsődleges. Hazánkban is több kiemelkedő mestere van, pl Pollack Mihály a Nemzeti Múzeum megálmodója, Hild József az Egri székesegyház és az Esztergomi Bazilika és Péchy Mihály a Debreceni Nagytemplom tervezője.

Klasszicizmus remekművei

Ezt követte a romantika, az eklektika, ami Angliából indult ki ötvözve a román és a gótikus elemeket. Új anyagként jelent meg az üveg és az öntöttvas. Ezt a korszakot követte a szecesszió, amely minden népnél más-más jellegzetességekkel bírt. Emellett különösen a régi francia nemesség nagy részének elszegényedése és általában a napóleoni háborúk által okozott anyagi veszteségek, korlátokat szabtak a nagyobb bútorluxusnak.

Így született meg az empire hidegen előkelő, klasszikus stílusából a bronzveretek és díszítések elhagyásával, a formák kigömbölyítésével, a meleg, szerény biedermeier.

A milánói dóm a gótika jegyében

A történelmi osztályok elszegényedése, minden államban, természetszerűleg hatással lesz egy új stílus kialakulására.

A 20. század építészetének főbb anyagai a vas és az üveg. A modern építészet legismertebb mesterei Walter Gropius, Frank Lloyd Wright és a mindenki által ismert Le Corbusier. Több irányzat indul ki így például az Art Deco, Avantgarde, Expresszionizmus, Szimbolizmus, Futurizmus, Dadaizmus, Absztrakt.

Lakberendezési lexikon: egy kis áttekintés