Tízből egy csecsemő koraszülöttként jön világra

Világszerte évente 15 millió baba születik túl korán, tehát a 37. terhességi hét előtt, a legfrissebb adatok szerint pedig Magyarországon minden tizedik csecsemő koraszülöttként látja meg a napvilágot. A korababák túlélési esélyeinek javításában kulcsszerepet játszik az élet első 1000 napján az érintettek – a szakemberek, a szülők és a szakmai partnerek - összefogása. Ebben a kiemelt időszakban ugyanis az innovatív technológiák, a családbarát koraszülött-ellátás, a korai fejlesztés, valamint a megfelelő táplálás (különösen a 6 hónapos korig tartó, kizárólagos anyatejes táplálás) életmentő lehet. A világnap alkalmából a koraszülöttek családbarát ellátásáért tevékenykedő Melletted a helyem Egyesület a szakmai partnereivel figyelemfelhívó sétát szervez, valamint csatlakozik az Első 1000 Nap Programhoz.

Az innovatív technológiával és fejlett eszközparkkal (inkubátorral, lélegeztetőgéppel, tejelemző készülékkel, betegőrző monitorokkal) ellátott koraszülött egységek mellett a családbarát ellátás és a korai fejlesztésen alapuló gondozás is kulcsszerepet tölt be a korababák életminőségének javításában, és a maradandó károsodások elkerülésében. „Fontos, hogy az érintett családok megfelelő támogatást és felvilágosítást kapjanak, hiszen a helyzet pontos megismerése sokat segít a feldolgozásban és a nehézségekkel való küzdelemben. Számunkra alapvető, hogy a szülőket is bevonjuk a koraszülöttek ápolásába, valamint, hogy lehetővé tegyük, hogy bármikor meglátogathassák a babájukat. Ennek szellemében partnerünkkel, a Nativitas Kft.-vel az idei évben elindítjuk a PICik és családja számára összeállított speciális bőröndünket is, melyet a világnapon mutatunk be. A csomagban olyan információs anyagok találhatók, amik a családoknak segítenek a PIC-ben töltött idő alatt” – fejtette ki Dr. Nádor Csaba neonatológus főorvos, a Melletted a helyem Egyesület elnöke és az Első 1000 Nap Program szakértője.

A családbarát ellátás egyik kulcspontja, a kengurumódszer rövid és hosszabb távon is pozitív élettani hatással bír a koraszülöttek ellátásában: segítségével az anya és az apa egyfajta „élő inkubátorként” biztosítja a baba számára a megfelelő környezetet. A bőr-bőr kontaktus révén a szülő szervezete automatikusan a koraszülött baba aktuális igényei szerint alakítja a test hőmérsékletét. Kellő odafigyeléssel és szakszerű felügyelet mellett egy 25-29 hetesen világra jött csecsemővel is el lehet kezdeni a kenguruzást.

Az első 1000 nap táplálása meghatározó a koraszülöttek életében

Bár minden baba számára különösen fontos az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása, a koraszülöttek esetében egyenesen életmentő lehet. A túlélési esélyek javításában ugyanis kulcsszerepet játszik a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, amely az egyik legfontosabb prevenciós eszköz a koraszülött betegségekkel szemben. Amellett, hogy az anyatejjel táplált csecsemők ritkábban szenvednek tüdőgyulladásban és egyéb fertőző betegségekben, e korai időszak táplálási szokásai számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak.

„A szoptatás a koraszülöttek és az érett újszülöttek esetében is hosszú távú előnyökkel jár, segít megelőzni az allergiás megbetegedések kialakulását, támogatja az agy fejlődését, hosszú távon pedig segít megelőzni a felnőttkori elhízást, cukorbetegséget és szív-és érrendszeri megbetegedéseket” – hívta fel a figyelmet Dr. Nádor Csaba. „A fogantatástól számított első 1000 napban fejlődnek legintenzívebben a kognitív területek, ekkor alakul ki a bélflóra és az immunrendszer, valamint ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma is, amely meghatározza a felnőttkori elhízásra való hajlamot. A megfelelő táplálás elengedhetetlen ebben az időszakban, ezért is tartjuk fontosnak, hogy a Melletted a helyem egyesület csatlakozzon az Első 1000 Nap Programhoz, és közösen még több koraszülött baba életminőségének a javításán dolgozhassunk” – tette hozzá a szakértő.