Erősen kihat a modern életmód a temetkezési szokásainkra. Különösen a fővárosban és nagyobb városokban kezdenek megváltozni az elhunytakkal kapcsolatos megemlékezési szokások: kevésbé kőbe vésettek a tradíciók. Ugyanakkor a temetéshez kapcsolódó információk jobb ismerete sokszor felesleges kiadásoktól mentheti meg a gyászolókat.
Magyarországon 2016-ban várhatóan 130 ezernél kevesebb ember halálára és temetésére kerül sor. 20-25 évvel ezelőtt az évi 150 ezret is elérte a halálozások száma. A csökkenés több okra vezethető vissza: nő a születéskor várható élettartam, fejlődik az egészségügy életben tartó képessége, illetve természetesen a fogyatkozó magyar népességen belül arányaiban is kevesebben halnak meg.
Az elhalálozottakat egyre kisebb arányban temetik el koporsóban, folyamatosan növekszik a hamvasztásos eljárások aránya. Magyarország 17 krematóriumában évente 72.000 – 75.000 hamvasztás történik. Miközben országos átlagban 60%-os a hamvasztás részesedése, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban az összes elhalálozás tekintetében 70-90% között mozog már a hamvasztás aránya. Ennek elsősorban a magas sírhely- és temetkezési árak az okai. A hamvasztást követően a szórás és az urnás elhelyezés különböző lehetőségei közül a magyarok egyelőre elsősorban a temetőkön belüli elhelyezést preferálják, de folyamatosan nő a szórások aránya, a temetőkön kívül is, akár szervezett szolgáltatásként igénybe véve, akár magánúton megoldva. „Nemcsak a hamvasztás népszerűsége és elterjedtsége növekszik, hanem az ehhez kapcsolódó és igénybe vehető szolgáltatásokra is egyre nagyobb az igény.” – mondja Tóth Zoltán, a Magyarországi Krematóriumok Szövetségének elnöke. Az ország több krematóriumában is elérhető már a hamvasztás előtti koporsós ravatalozás, és ehhez kapcsolódóan az elhunyttól való végső búcsúzás különböző formái. Az idén tavasszal megnyitott Budapesti Hamvasztóban például megbizonyosodhatnak a családtagok arról, hogy szerettüket valóban higiénikus körülmények között, automatizált rendszerben, szigorú szabályoknak megfelelően hamvasztják el.
Visszaszorulóban a hiedelmek, változóban a tradíciók
„Csökkenő arányban ugyan, de még mindig jelen van a társadalomban az a félelem, hogy esetleg nem a búcsúztatott hamvait kapják vissza az urnában, de ez egy zárt rendszerű, ellenőrzött és nyomon követhető eljárás esetén kizárt.” – meséli Tóth Diána, az Adytum Kft. ügyvezetője. A családok a legmodernebb budatétényi intézményben megtekinthetik a kemencébe helyezést és végigvárhatják a folyamatot, majd elvihetik az urnát a krematóriumból. Aki nem kíván, vagy nem áll módjában jelen lenni, az telefonos értesítést kérhet a hamvasztás időpontjáról, ha otthon vagy más helyszínen szeretne gyertyát gyújtani az elhunyt emlékére.
Ma már Magyarországon sem ritkaság, ha az elhunytat nem a megszokott módon, temetőben kívánja eltemetni a család, hanem más módon búcsúzna el tőle, vagy helyezné egyedi helyen végső nyugalomra. Egyre többen választják a hamvak természetben történő elhelyezését. Sokan azt gondolják, hogy ez tilos, de ahogy az urna hazavitelének, ennek is vannak jogszerűen lebonyolítható formái. A temetőn kívüli elhelyezés oka a magas sírhely árak mellett, hogy a családtagok vagy természet közeli, vagy az elhunyt személyiségéhez, életéhez illeszkedő nyughelyet keresnek szerettüknek.
A természetben történő elhelyezésre magán ravatal teremben, vagy templomban történt búcsú szertartást követően kerül általában sor. A magán ravatal termek elterjedése főleg nagyvárosokban szintén jól érzékelhető trend az elmúlt 2-3 évben. Amellett, hogy a fővárosban jóval olcsóbban érhetőek el, mint a temetői ravatalozók, a búcsú szertartás is személyre szabottabb, családiasabb lehet az elhunyt kedvenc zenéivel és az életéről szóló videó vagy fotó sorozat vetítésével, a család meghitt együttlétével.
Különösen a fővárosban és nagyobb városokban kezdenek megváltozni az elhunytakkal kapcsolatos megemlékezési szokások. „A nyughelyek fizikai látogatásához kapcsolódó kötelezettség ma már inkább teher a modern ember számára, semmint morális elvárás.” – állítja Gőcze Edit kegyeleti szakértő. „A több száz, vagy akár több ezer kilométerre költöző családtagok inkább lélekben igyekeznek megőrizni az elhunyt emlékét, és a búcsúszertartás egyediségével kifejezni az irántuk érzett tiszteletüket, szeretetüket.”
Ennek következtében a temetések szervezésekor sok esetben már nem a tradíció a legfontosabb, hanem előtérbe kerül a temettető kreativitása az elhunyt személyiségéhez, életútjához illeszkedő búcsú szertartások, temetkezési kellékek megrendelésével. Divatba jöttek az egyedi kegytárgyak, ékszerek, valamint a környezetkímélő, természetbe helyezve lebomló urnák. Sokszor kérnek foci labda, vagy földgömb alakú urnát, bár legtöbbször a családok maguk sem tudják, pontosan mit keresnek, csak valami különleges legyen. Olyan különleges, mint amilyen különleges számukra az elhunyt volt.
A magas sírhely árakkal függ össze elsősorban a szórásos temetések évek óta ugrásszerűen növekvő száma is. Ez különösen a hajós temetésekre igaz, mely akár a temetői szórásos temetésnél olcsóbban is elérhető, ugyanakkor különleges temetkezési forma. Szórásos temetés egyre több templomban is elérhető már. A hamvakat általában az altemplomban, egy úgy nevezett osszáriumba helyezik el, ahol több elhunyt hamvait közösen, megszentelt helyen őrzik.A természet közelsége vagy akár a nagyobb folyóink partjai gyönyörű környezetet biztosítanak a végső búcsúhoz, ugyanakkor – a magán ravatal termekhez hasonlóan – lehetőség van a személyre szabott szertartások lebonyolítására akár halotti torral is egybekötve. A repülőgépről történő szórásos temetésre is van már egyre több példa, de természetesen nem ez képviseli a temetési szertartások fő csapásirányát. Ezt a formát évek óta kb. hasonló számban választják csupán.
Tudnivalók és tévhitek a temetkezésről
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.