Tudta? 2700 liter víz kell egy póló előállításához

környezetvédelem
PUBLIKÁLÁS: 2016. augusztus 01. 19:01
Ha végiggondoljuk, hogy miként lesz a gyapotból póló: a termesztés során mennyi vizet használnak fel, és a szállítással mekkora szén-dioxid-kibocsátás jár…

Ha végiggondoljuk, hogy miként lesz a gyapotból póló: a termesztés során mennyi vizet használnak fel, és a szállítással mekkora szén-dioxid-kibocsátás jár…

A használat során elhasznált víz mennyisége azonban már kevesebb, mint a gyártás alatti

A hatvanmillió embert foglalkoztató ruha- és textilipar becslések szerint 3000 milliárd dolláros üzlet; és a világ GDP-jének 2 százalékát adja. Világszerte 150 milliárd ruhadarab készül évente, miközben csak az Egyesült Államokban 13 millió tonna ruhát dobnak ki. A Danish Fashion Institute kutatásai szerint az ágazat a második legnagyobb környezetszennyező iparág a világon.

A Föld rovarirtószer-felhasználásának 25 százaléka a gyapottermesztéshez köthető, az ipari vízszennyezés egyötöde pedig a ruhaanyagok kezeléséhez és színezéséhez kapcsolódik. Ráadásul a folyton változó divat pazarlásra ösztönzi a fogyasztókat.

Ha végiggondoljuk, hogy miként lesz a gyapotból póló: a termesztés során mennyi vizet használnak fel, és a szállítással mekkora szén-dioxid-kibocsátás jár… A használat során elhasznált víz mennyisége azonban már kevesebb, mint a gyártás alatti – magyarázta a folyamatot az M1 Summa című adásában Urbán Csilla, a Humusz szövetség programvezetője.

Tehát minél tovább használunk egy adott anyagot, annál jobban megspóroljuk azt a fajta energiát és nyersanyagot, ami az előállításhoz szükséges – tette hozzá.

Egy kilogramm pamut előállításához hozzávetőlegesen 3,6 kg szén-dioxidot; 0,3 kg műtrágyát; 0,3 kg növényvédőszert és 20 ezer liter vizet használnak fel a gyártók. Vagyis egyetlen fehér pólóelkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség. Ez a mennyiség egy ember vízszükségletét több mint 3,5 évig fedezné.

A fogyasztói társadalomban ruhákat javíttatni nem divat. Ezt a Department of Commerse adatai is alátámasztják. Az Egyesült Államokban ugyanis 1900 és 2013 között a szabók száma 230 ezerről 21 ezer 400-ra csökkent. Egyre nagyobb az érdeklődés viszont a használt ruhák iránt. Csak 2013-ban 860 ezer (!) tonna használt ruhát exportált az Egyesült Államok.

bscap0019

A programvezető szerint egyre több olyan kezdeményezés van, ami pontosan erre a problémára, erre a túlzott fogyasztás-okozta környezetterhelésre hívja fel a figyelmet. Egyre több például a használtcikk-kereskedés is – fűzte hozzá. Vannak olyan programok is, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy csereberéljenek maguk között.

A Marks & Spencer bebizonyította a világnak, hogy zölden is lehet egy ruhaipari nagyvállalat sikeres. A cég a “Plan A”, vagyis az “A terv” elnevezésű program 2007-es indulása óta 625 millió fontos extra haszonra tett szert, miközben számos környezetkímélő megoldást alkalmazott. Száz fenntarthatósági célt tűztek ki, így például a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentését, a szemét újrahasznosítását és a megújuló energiaforrások használatát.

Nagy-Britanniában 2013-ban indult a SCAP 2020 projekt, amelyet 82 textil- és ruhaipari vállalatvezető írt alá. A projekt célja, hogy évi 1,2 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot, 420 millió köbméterrel kevesebb vizet használjanak fel a cégek, valamint 16 ezer tonnával kevesebb hulladékot termeljenek.

Ha mindenki csak kilenc hónappal tovább hordaná a ruháit, és így ritkábban vásárolna újat, a ruhaipar szén-dioxid-kibocsátása és vízfogyasztása akár 20-30 százalékkal is csökkenhetne.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.