Zsoldos Árpád ornitológus a műsorban kifejtette, mindehhez azt kell tisztázni, hogy a madarak akusztikus kommunikációja, amit madáréneknek nevezünk, egyáltalán beszéd-e. Emberi értelemben semmiképpen sem az.

Jelentésthordoz a madarak éneke?

Mai tudásunk szerint az állatok nem beszélnek úgy, mint az ember. A madarak valószínűleg nem közölnek egymással elvont fogalmakat, csak pillanatnyi hangulatukat fejezik ki hangadásukkal.

Aki figyeli őket, az sok mindent megérthet a jelzésekből. A madárének tulajdonképpen hangkerítést jelöl. A hím énekével jelzi saját területét.

A műsorban felhangzó gébics recsegő hangja a szakember szerint például nem nevezhető éneknek. Ha egy kiránduló meghallja, rögtön arra gondol, hogy a madár ideges.

Madarak

Valóban, riasztóhangnak is nevezik ezt az izgalmi hangot, akkor adja ki, amikor ellenséget lát. A hang elsősorban a fajtársaknak, párjának szól. Ha veszély van, a tojó menekül, ha nincs, akkor megnyugszik.

A madarak riasztóhangját jó, hogyha az ember megérti. Ha például meghallja a cinege légiriadót jelző vészjelző hangját, akkor tudja, hogy ragadozó közeledik, amit meg lehet figyelni. Más hangot adnak ki egyébként a madarak a légi és a földi veszély jelzésére.

A héja például saját nevét kiáltozza, ami azt jelzi, hogy valahol a közelben van a fészke.Akkor hallatja ezt a hangot, amikor a hím megérkezika zsákmánnyal a fészekhez, ahol a tojó a tojásokat melengeti.

A hím „kikikiki” hanggal jelzi, hogy megérkezett, a tojó pedig „héja” kiáltással veszi át a prédát.

Mit üzen a madarak éneke?