A stressz nem erősít meg, hanem megöl – 1.rész

A stressz nem újdonság senki számára. Kezdettől fogva velünk van. Az első betegség, melyet neki tulajdonítottak, a gyomorfekély – ám sajnos ennél jóval több van, mely a stresszel hozható összefüggésbe. Legalapvetőbb érzésünk, hogy ha félünk, olyan helyzettel szembesülünk, mely küzdésre, menekülésre késztet, a szervezet stresszt él át.

Stressz és hormonok

Modern napjainkban a stresszre a koncentrációhoz és elménk élesítéséhez is szükségünk van. A stressz segített bennünket a túlélésben. A stresszhormonok nagy mennyisége (a kortizolé és az adrenaliné) lehetővé teszi, hogy kiemelkedő dolgokat csináljunk, akár hőstetteket is véghezvigyünk.

A rohanó életben lelassul felfogásunk az időről. Céljainkra fordítjuk a legtöbb figyelmet, blokkolva minden egyéb „zavaró tényezőt”. Reflexeink élesednek, reakcióidőnk javul. A fájdalom csökken, megerősödünk a megmérettetés alatt. Elérhetjük emberi korlátainkat. Számos rendkívüli cselekedetet élhetünk át stresszhelyzetben. Képesek lehetünk akár egy autót is megemelni, hogy kiszabadítsunk valakit alóla! Ha élet-halálról van szó, szinte felfoghatatlan dolgokat viszünk véghez.

Az élettől „elvárható”, hogy stresszes legyen, de az embert úgy „tervezték”, hogy a helyzet magaslatán legyen, ha szükséges. Extrém esetben is képesek vagyunk reagálni, noha ez a modern világban tulajdonképpen ritka. Az a stressz, mellyel manapság szembekerülünk, általában alacsony szintűnek tekinthető: kapcsolati problémák, anyagi nehézségek, kiállhatatlan főnökök…Szervezetünk nincs jól „felszerelkezve” a hosszútávú, krónikus stressz kezelésére. A folyamatos stressz számos betegséget válthat ki és korán sírba tehet bennünket.

Valójában meg is ölhet. A japánok Karoshi-nak nevezik – azt jelenti, munkából adódó túlterheltséghez kötődő halál. Ám nem maga a munka öl meg, hanem a vele járóidegeskedés. No és az alváshiány, amely gyakran kapcsolódik hozzá.

Betegségek, melyeket a stressz hoz

A gyomorfekélyt kötötték elsőként a krónikus stresszhez. Sok-sok évbe került, mire kiderült, hogy ezen kívül még számos betegséget vált ki. A mondás, miszerint „ami nem öl meg, az megerősít”, a stressz esetében sajnos nem igaz.

Lássuk, mi minden jár a stresszel. Pattanások, függőségek, szorongás, Alzheimer-kór, csontvesztés, rák (az immunrendszer gyengülése miatt), depresszió, diabétesz, emésztési problémák, szívbetegség (a stressz plakkokat képez az artériákban). Továbbá meddőség, gyulladás, rosszul működő immunrendszer, inzulin-rezisztencia, magas vérnyomás, hiperglikémia (magas vércukorszint), metabolikus szindróma, memória- és koncentráció problémák, csontritkulás, csökkent libidó, időskori demencia, szexuális diszfunkció, gyomorfekély, stroke, hízás (a stressz a zsír maradását ösztönzi a szervezetben, főleg a has tájékán). A krónikus stressz minden egészségi állapotot ront.

Mellékhatások

A krónikus stressznek egy kísérlet során kitett egereknek kisebb volt az agyuk, kevesebb kapcsolatot alakított ki és kevesebb agysejt formálódott benne. Mindez különösen azt a területet érintette, amely a tanulásért és a memóriáért felelős. A krónikus stressz az ember agysejtjeit is megöli, valamint csökkenti az IQ-t. Amikor stresszesek vagyunk, képességünk a magasabb szintű gondolkodásra (a homloklebeny területe), károsodik, ugyanígy az emlékek elérése is problémássá válik.

A krónikus stressz rövidíti a telomereket – melyek a DNS szálak végei. Minden alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a telomerek kissé rövidülnek. Tehát ha tovább rövidítjük a telomereket, a stressznek köszönhetően, életünket rövidítjük és elősegítjük az öregedést. Akiknek hosszú élet adatott meg, azoknál a telomerek nem rövidek és mindennapjaik kevésbé voltak stresszesek.

A stressz tudományos megértése sokat javult az elmúlt években, de még mindig nem érthető minden. Amit biztosan tudunk: ha stresszesek vagyunk, a szervezetünk adrenalint, endorfint, fibrinogént, noradrenalint, kortikotrofint, kortizolt és vazopresszint szabadít fel és az is tisztázott a kutatók előtt, milyen változások történnek a testben ezen anyagok hatására.

A stresszhormonok – melyik „mit művel”?

1.Az adrenalin az ún. „harcolj vagy menekülj” hormon. Energiát ad, a figyelmet a közvetlen veszélyre összpontosítja. Az adrenalin a véráramlást a karokba és a lábakba irányítja, a szívverés és a légzés gyorsul, izzadni kezdünk. Az adrenalin a mellékvesékből szabadul fel, miután az agy jelzést küld a közvetlen veszélyről.

2. A kortikotrofin elsődleges funkciója más stresszhormonok kibocsátásának irányítása, de emellett csökkenti az étvágyat, javítja a memóriát (még ha egyéb stresszhormonok tompítják is), növeli az általános szorongást, fókuszálja a figyelmet. Fontos szerepet játszik a gyulladásban is. Kis mennyiségben a fehér vérsejtek termelik, nagyobb mennyiségben a hipotalamusz.

3.Az endorfin a stressz idején természetes fájdalomcsillapítóként működik. Számos ember számol be arról, hogy nem érez fájdalmat, noha majdnem meghalt vagy elveszítette egy végtagját. Mindez az endorfin felszabadulásának köszönhető, mely szinte zsibbasztja a fájdalomérzetünket, képesek vagyunk olyan cselekedetekre ebben a helyzetben, melyekre egyébként nem lennénk – megfeszíteni izmainkat és a sérülés ellenére is tenni, amire akkor szükség van.

4.A fibrinogén fehérje, mely segíti a véralvadást, némi védelmet nyújtva a túlzott vérzés ellen. Azért szabadul fel, mert a magas szintű stressz plakkokat formál az artériákban.

5.A norepinefrin egy hormon, nagyon hasonló az adrenalinhoz. Nagyon éberré, rugalmasabbá és erősebbé tesz. A vért eltereli a kevésbé fontos területekről, így a bőrből vagy az emésztőrendszerből és a fontosabb területekre irányítja: az izmokba. Így nagy segítség minden harci- és menekülőhelyzetben. Ezt a hormont a mellékvesék és az agy termeli.

Noha feleslegesnek is tűnhet, mivel az adrenalin szinte ugyanolyan, de a norepinefrin, úgymond, biztonsági másolatként működik mellette. Ha a mellékvesék nem funkcionálnak jól, ráadásul az agyból is kapunk belőle egy szolid mennyiséget.

6. A vazopresszin mint antidiuretikus hormon vagy arginin vazopresszin ismert. A vesék vízfelszívásáért felelős, a vizeletet vonja össze. Ezért jellemző, hogy nagyon stresszes helyzetekben kevésbé jut eszünkbe kimenni a wc-re! Ún. vazokonstrikciót is okoz, mely a vérerek összeszűkítése. Ez növeli a vérnyomásunkat. A vazopresszint a hipotalamusz termeli, majd az agyalapi mirigy tárolja és választja ki.

7.A kortizol neve „stresszhormon”, noha csak egyike a stresszhormonoknak. A kortizol számos jó dologgal is szolgál: segíti az anyagcserét és egyéb testi funkcióinkat. Stresszes helyzetekben a kortizol kissé később jelentkezik, mint a „társai”, de hosszabb időre biztosít számunkra energiát.

Cikkünket a Stressz pozitív hatásaival folytatjuk.