Veszélyes vagy hasznos a klinikai kutatás?

A magyar háziorvosok 95%-ának van információja a klinikai kutatásokról, és 37%-uknak volt is olyan betege, aki részt vett ilyen kutatásban. A háziorvosok a tudomány fejlődéséhez való hozzájáruláson kívül a betegek személyes érdekét tartják a legfontosabbnak, hiszen a klinikai kutatások révén a betegek olyan terápiákban vehetnek részt, amely a magyar egészségügyben jelenleg még nem, vagy csak nagyon magas áron érhető el. Nagy szerepe van tehát a háziorvosoknak abban, hogy a betegekhez egyáltalán eljusson a klinikai kutatásokról szóló információ, és a beteg eldönthesse, hogy részt vesz-e benne – derül ki a Spicy Analytics Kft. háziorvosok körében végzett kutatásából.

A klinikai kutatás mára az orvostudomány fejlődésének fontos elemévé vált. A betegségek megelőzését, diagnosztizálását, kezelését szolgáló terápiák hatékonyságát és biztonságát csakis a klinikai kutatásokkal tudják igazolni, így a klinikai kutatás minden egyes új hatóanyag, kezelési eljárás bevezetésének és általános elterjedésének alapfeltétele, az orvostudomány fejlődésének kulcsa.

Nemzetközi felmérések szerint azonban a betegek alig néhány százaléka vesz részt klinikai kutatásokban: még az USA-ban is csak a betegek 7%-ának ajánlanak fel klinikai kutatásban való részvételi lehetőséget, az Európai Unióban a betegek több mint fele pedig alig vagy egyáltalán nem hallott a klinikai vizsgálatokról. Hazánkban – bár erre vonatkozó kutatás nem áll rendelkezésre – ez az arány még kedvezőtlenebb.

A Spicy Analytics Kft. hiánypótló kutatásának* célja, hogy felmérje a magyar háziorvosok klinikai kutatásokhoz fűződő viszonyát és ismeretanyagát.

„Magyarországon a klinikai kutatások számának növelése számos lehetőséggel, előnnyel jár. Egyrészt fejlődési lehetőség a biotechnológia, a gyógyszeripar területén, ahol egyébként is élen járunk, másrészt kiváló lehetőség a magyar betegek számára olyan terápiák elérésére, amelyekhez a magyar egészségügyi ellátásban jelenleg még nem, vagy csak nagyon drágán juthatnak hozzá” – mondta el a Horváth Bence, a kutatást végző Spicy Analytics ügyvezető igazgatója. -„Arra voltunkkíváncsiak, hogy a magyar háziorvosok hogyan vélekednek a klinikai kutatásokról, és esetleg mozgósításukkal növelhető-e a hazánkban végzett klinikai kutatások és az abban résztvevő egészséges és beteg emberek száma.”

A közel 100 háziorvos közül mindössze öten mondták, hogy egyáltalán nem rendelkeznek információval a klinikai kutatásokkal kapcsolatban, de jó eredménynek mondható, hogy a válaszadók 60%-ának van információja, ebből 12%-uk pedig megfelelően informáltnak tarja magát a témában.

A klinikai kutatással kapcsolatos attitűdök közül 1-10-es skálán a legmagasabb értéket (8,8) a tudomány fejlődéséhez való hozzájárulás jelenti a háziorvosok számára, második 8,1 átlagértékkel a betegségek jobb megértése, de 7 körüli átlagértéket kapott a résztvevő betegek számára nyújtott előnyök, a jobb terápiás lehetőség, illetve az intézmények számára plusz bevételi forrás is.

A klinikai kutatásokban való részvételt a megkérdezett háziorvosok 58%-a kifejezetten biztonságosnak tartja, és 85% az, aki közepesen vagy teljesen biztonságosnak ítéli. A magas százalékos arány ellenére mindössze 37%-uk vett részt saját betegével klinikai kutatásban, ezen belül 72% egy vagy két alkalommal, és mindössze 12%-uk az, aki több mint három alkalommal vett részt betegével klinikai kutatásban az elmúlt egy évben.

Az elmúlt egy évben mindössze 26%-uk referált beteget szakintézményben folyó klinikai vizsgálatra, de a referálók közel 70%-a ötnél is több beteget referált.

A háziorvosok 36%-a mondta, hogy tudomása szerint egyetlen betege sem vett részt az elmúlt egy évben klinikai vizsgálaton, 41%-a mondta, hogy 1-5 betegéről tudja, hogy részt vett ilyenben. A válaszadó orvosok 57%-a mondta el azt is, hogy a betegei között már volt olyan, aki tanácsért fordult hozzá a klinikai kutatásban való részvétel kapcsán.

„A fenti adatok is jól mutatják, hogy a magyar háziorvosok egy része – körülbelül 1/3-a – már aktív a klinikai kutatások terén, részt vesz kutatásokban, beteget referál, illetve figyelemmel kíséri, ha a praxisában van résztvevő. Elmondható, hogy a magyar háziorvosok szinte kivétel nélkül nyitottak a klinikai kutatásokról szóló információkra is, amit szaklapokban, akkreditált képzéseken és rendezvényeken gyűjtenek be. Fontos ez az ismeretanyag, hiszen sok esetben náluk van az eszköz arra, hogy betegeik figyelmét felhívják a klinikai kutatások keretei között nyújtott lehetséges terápiás előnyökre. Ezúton is köszönjük nekik ezt a munkát, a nyitottságot, hiszen munkájukkal, közreműködésükkel jelentős mértékben járulnak hozzá az új terápiák bevezetéséhez, az emberek gyógyulásához vagy éppen életminőségük javításához” – tette hozzá Horváth Bence.