Pénzért bármit?

Mást mondunk arról, hogy egy adott helyzetben mit tennének, mint amit azután valós helyzetben ténylegesen teszünk.

Oriel FeldmanHall, a Cambridge Egyetem munkatársa tanulmányában arról számolt be, hogy egész mást mondanak az emberek arról, hogy egy adott helyzetben mit tennének, mint amit azután valós helyzetben ténylegesen tesznek.

Amikor például azt a kérdést teszik fel számukra, hogy pénzért okoznának-e valakinek áramütést, a legtöbben tagadólag válaszolnak. Ugyanakkor valós helyzetben egész más eredmény született. FeldmanHall tanulmányában a kísérleti alanyoknak pénzt ajánlottak fel minden egyes áramütésért, amit a szomszéd szobában levő személyre mértek. Eközben videón láthatták is az illetőt, volt, aki csak a karját, de volt, aki az arcát is. Maximálisan húsz áramütést lehetett a másikra mérni.

Az előzetes felmérés során a résztvevők 64 százaléka azt vallotta, hogy soha nem okozna másnak fájdalmat pénz fejében, a valós helyzetben azonban 96 százalékuk megtette. A különbség csak annyiban jelentkezett, hogy akik csak a kézrángatózást látták az áramütést kapottakon, azok átlagosan 15,77 fontig mentek el, akik az arcukat is, azok csak 11,55 fontig.

A tanulmány arra is rámutatott, hogy mikor ezeknek az egyéneknek valamilyen erkölcsi dilemmát vezettek föl, az agyuknak az érzelmekkel kapcsolatban álló fele aktívabb volt. FeldmanHall szerint az érzelmek és a valós dilemmák hiányoznak ezekből a hipotetikus felvetésekből. Az ilyen jellegű tanulmányoktól azt várják a tudósok, hogy rávilágítanak arra, milyen módon veszi rá az embert az agya a szánalom érzésére vagy az erkölcsös viselkedésre.