Ma Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják a világ legtekintélyesebb tudományos és irodalmi díjának átadási ünnepségét és díszvacsoráját.
Lássuk a kémiai Nobel-díjakat:
Idén, aSvéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai bejelentése szerint a 2015-ös kémiai Nobel-díjat megosztva Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar amerikai és török állampolgárságú kutató kapja a DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásaiért.
A három kutató molekuláris szinten feltérképezte, a sejtek miként javítják ki a károsodott DNS-t, és őrzik meg a genetikai információt. Munkájuk alapvető információkat nyújt arról, miként működik az élő sejt, és például, hogyan használható fel új rákkezelési módszerek kifejlesztéséhez.
A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 107. alkalommal ítélték oda, 8 alkalommal nem osztották ki. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy tudós, 23 alkalommal kettő és 21 alkalommal három.
Magyar születésű tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért".
Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért".
1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért".
1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért", míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershkónak (Herskó Ferencnek) a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.