Napi egy pohár bor – árt vagy használ?

A szüretek, bor- és pezsgőfesztiválok időszakát éljük, az egészségünk kapcsán érintenünk kell tehát a borfogyasztás kérdését is. Régóta tudjuk és napjainkban is egyre több kutatás igazolja a vörösbor rendszeres, mérsékelt fogyasztásának szív- és érrendszert védő hatását, ám hisztamin-intolerancia esetén emellett kellemetlen tünetek megjelenésével is számolnunk kell.

Mi a hisztamin?"A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, biológiailag aktív sejttermék, amely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel kerül be. Bizonyos ételek is tartalmaznak hisztamint eltérő mennyiségben, így ezek fogyasztását követően is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke" – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Mindez problémát akkor jelent, ha a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően.

Milyen tüneteket okoz a hisztamin-intolerancia? A hisztamin lebontását a szervezetben a diamino-oxidáz (DAO) enzim végzi. A hisztamin-intoleranciás betegnél ez az enzim csökkent mennyiségben termelődik, ezért a hisztamin tartalmú ételek fogyasztását követően, már percekkel később kellemetlen tünetek jelentkezhetnek. A hisztamin hatásai szerteágazóak, több szervet érintenek, így a panaszok is igen változatosak lehetnek.

• Emésztési problémák: hasmenés, hasfájdalom, puffadás, gyomorégés
• Légúti panaszok: orrfolyás, tüsszögés, köhögés
• Bőrtünetek: bőrviszketés, kiütés, bőrvörösség
• Ödéma kialakulása
• Fejfájás, migrén, szédülés, hányinger
• Rohamokban jelentkező izzadás
• Szívdobogás érzés, vérnyomás ingadozás
• Menstruációs zavarok

Milyen ételeket érdemes kerülni? 1. A magas hisztamin tartalom miatt nem javasolt az alábbi élelmiszerek fogyasztása:

• belsőségek, füstölt hús, kolbász, sonka (különösen a szárított)
• csirke
• halkészítmények /halkonzervek, rák, kagyló, csiga, polip
• érlelt sajtok: Camambert, Brie, Gruyere, Ceddar, Roquefort, hosszú érlelésű „kemény” sajtok- Parmezán (minél hosszabb az érlelési idő, annál magasabb a hisztamin tartalom)
• ecet és ecettartalmú ételek (pl. mustár)
• csokoládé, kakaó
• savanyú káposzta, tartósított, fermentált zöldségek
• spenót
• ecet és ecettartalmú ételek (pl. mustár)
• sör, pezsgő
• vörösbor (minél idősebb a bor, annál magasabb a hisztamin tartalma)
• paradicsom, ketchup
• fermentált szója termékek, szója szósz

2. A hisztamin lebontását gátló, illetve a hisztamin felszabadulást okozó élelmiszerek is kerülendők: ananász, papaya, avokádó, dió, nyers tojásfehérje, eper, paradicsom, hal és alkohol.

3. A nem friss, állott ételek fogyasztása, melyekben hisztamin termelő baktériumok elszaporodhatnak szintén nem ajánlott.

Hogyan vizsgálható és kezelhető? A hisztamint lebontó DAO enzim szintje vérből meghatározható. A hiányzó enzim pótlására tabletta formájában van lehetőség. Ezt az étkezések előtt 1-2 órával érdemes bevenni, így megelőzhető a felsorolt panaszok kialakulása. Emellett természetesen a diétát is célszerű tartani.

A fehérborral jobban jár? Az alkoholos italok között első helyen a vörösbor áll, mely a legmagasabbhisztamintartalommal rendelkezik. A német, Der Hautarzt folyóirat egy régebbi, 1993-as számában jelent meg egy kutatás, mely az egyes borfajták elfogyasztásának következtében fellépő, kellemetlen tünetek kialakulásának okát vizsgálta, külön figyelmet szentelve a hisztamin szerepének az egyes panaszok létrejöttében. A kutatás során 52 fajta bor (vörös, fehér és pezsgő) és 17 féle sör hisztamin értékelését végezték el radioimmunoassay (RIA) módszerrel. Az igen érzékeny mérési módszer segítségével megállapították, hogy a hisztamin szint a vörös borok esetében a legmagasabb (60-3800 microg /l). Ennél valamivel alacsonyabb a pezsgő hisztamin tartalma (15-670 micog/l). A sorban következő alkohol a sör (21-305 microg/l), a legkevesebb hisztamint pedig a fehér bor tartalmazza (3-120 microgrammes/l).