Ne kapj agybajt! – Stresszmentes munkahelyek

Magyarországon immár 10. éve rendezik meg az Európai Munkavédelmi Hetet, amelynek célja, hogy felhívja a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a munkahelyi biztonsági és egészségi, ezen belül idén kiemelten a pszichoszociális kockázatokra.

Az EU felmérése szerint a munkavállalók 51%-a véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, s becslések szerint Magyarországon is évente 440 milliárd forintot veszítünk el a nem vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt. Az idei Munkavédelmi Héten, az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stressz!” kampány keretében új, elektronikus útmutató indulását is bejelentette az Európai Munkavédelmi Ügynökség. Az útmutatót azzal a céllal hozták létre, hogy segítsék a munkaadókat a munkahelyi negatív stressz megjelenésének felismerésében és a megelőző vagy kezelő intézkedések bevezetésében.

Európai Munkavédelmi Hét: cél a figyelemfelkeltés

Minden év 43. hetén Európa-szerte számos olyan rendezvényt, beszélgetést, konferenciát tartanak az Európai Munkavédelmi Ügynökség szervezésében, amelyek rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a munkáltatói felelősségvállalás és az aktív munkavállalói részvétel ahhoz, hogy az európai munkahelyek biztonságosak, egészségesek és termelékenyek legyenek.

Az Európai Unióban 200 millió, Magyarországon pedig több mint 4 millió munkavállaló van. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség által megkérdezett dolgozók 51%-a szerint a stressz gyakori a munkahelyén, 10-ből 4 munkavállaló pedig úgy véli, hogy ezt a problémát és a vele járó pszichoszociális kockázatokat nem megfelelően kezeli munkaadója. Mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60%-ának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak, így a munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró, Magyarországon 440 milliárd forint kárt okoz a foglalkoztatóknak.

„Felmérések szerint az európai, köztük a magyar munkavállalók kétharmada van kitéve munkahelyi pszichoszociális kóroki tényezőknek” – mondta Dr. Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi főigazgató-helyettese. „Az európai irányelv és a magyar munkavédelmi törvény értelmében a munkáltatók kötelezettsége a munkavállalók védelme a munkahelyi kockázatok kezelése által, beleértve a pszichoszociális kóroki tényezők kezelését is. A törvényi kötelezettség mellett azonban minden munkáltató önös érdeke is a munkahelyi stressz kezelése. Annak hiánya a megnövekedett személyzeti költségek és a termelés csökkenése miatt ugyanis rosszabb hatással lehet az eredményre, mint amennyit a sikeres prevencióra és kezelésre szükséges fordítani” – tette hozzá a szakember.

Az Európai Munkavédelmi Hét általános célja a munkahelyi kockázatok fokozott tudatosítása, valamint a helyes gyakorlati megoldások ösztönzése. A rendezvénysorozatban összesen 31 ország vesz részt. 2014-ben az esemény központi témája az EU OSHA kétéves, „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stressz!” kampányához igazodva a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése.

Elektronikus segítségnyújtás

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a kampány részeként kidolgozott egy elektronikus útmutatót annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a munkaadók számára a munkahelyi stressz felismerésében és kezelésében.

„A negatív stressz okainak és jeleinek megértése és észrevétele, a tévhitek eloszlatása fontos ahhoz, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló elkötelezett legyen a stressz hatékony kezelése mellett. Az útmutató javaslatokat nyújt az egyes kockázati tényezőkre adandó intézkedésekre, mind a megelőző, mind a problémát kezelő stratégia kidolgozása során. A tájékoztató segítségével a munkaadók láthatják, hogy léteznek működő megoldások a stressz megelőzésére és kezelésére, s akár apró intézkedésekkel is nagymértékben csökkenthetjük a munkahelyi negatív stresszt” – mondta Balogh Katalin, az EU OSHA Nemzeti Fókuszpontjának vezetője.

Az útmutató többek közt felsorolja a munkahelyi stressz kockázati tényezőit, azaz az ártalmas mértékű negatív stresszhez vezető okokat. Ezek lehetnek többek közt a rossz változásmenedzsment, de a meg nem értett szerep- és felelősségi körök is. Az útmutató teljesebb képet ad arról, hogy milyen jelei vannak a munkavállalók esetében a stressznek. Például amennyiben azt tapasztaljuk, hogy beosztottjaink munkateljesítménye csökken, az útmutató segítségével könnyebben felismerhetjük, hogy mely viselkedésbeli változások azok, amelyek a stresszből adódó nehézségre utalhatnak. A munkavállalókra gyakorolt hatáson kívül megtudhatjuk azt is, hogy egy vállalkozás ügymenetét, sikerességét hogyan befolyásolják a nem, vagy rosszul kezelt pszichoszociális kockázatok a csökkenő teljesítmény, a hiányzások, balesetek és a magasabb fluktuáció által.