Mit hoz Katalin és András napja?

"Katalin kopog, karácsony locsog" - hirdeti országszerte a sokféle változatban ismert regula, de a népi megfigyelések szerint ez a mondás igaz fordítva is.

A báli szezon nyitónapja a középkor legnépszerűbb női szentjének, a IV. század elején vértanúságot szenvedett alexandriai Katalinnak emléknapja. Népszerűségébe belejátszódott története is, mely szerint bölcsességével ötven tudóst nyert meg a kereszténységnek, s amikor e miatt Maxentius császár kerékbe törette, a kínzóeszköz a legenda szerint darabokra esett szét. Erre emlékezve Doroszlón, Katalin neve napján nem fognak be, hogy ne forogjanak a kerekek, hiszen azok vértanúságának eszközére emlékeztetnek.

Katalin napjához számos férjjósló praktika is kötődik. Pl. ha gyümölcsfaágat, vagyis Katalin ágat tesznek a vízbe és az karácsonyig kizöldül, akkor férjhez megy a ház leánya. A fiúk pedig e napon böjtölnek azért, hogy álmukban megláthassák jövendőbelijüket

"Ágyam járom, párnám mászom, mondd meg András, ki lesz a párom!?" András havában, András napján is folytatódik a párkeresés, ezért is regélték ezt hajdanán a pártában maradt lányok. Nem csak Szilveszterkor, hanem ekkor is ráírták a cédulákra a kiszemelt férfineveket, ezeket gombócba gyúrták, és amelyiket először vetette fel a víz, annak a viselője lett a lány férje-ura.

"András zárja a hegedűt!" - hallatszott a hajdani intelem, mert az Ő napján még szabad volt a mulatság, de annak befejezésével karácsonyig nem illett az adventi időszak csendjét zenés-zajos mulatságokkal megzavarni. Viszont a hagyományos falusi gazdálkodás szerint ekkor kezdődnek a disznóvágások, ezért sokfelé "disznóölő Szent Andrásként is emlegetik András napját", amikor némely vidéken ma is a hajadonok hajnalban kelnek és titokban megrugdalják a disznó ólját, mert a disznó röffenéseinek száma megadja azon évek számát, amíg még pártában maradnak.

Forrás: Szigethy Emma