„Csak a felső szárnycsontja hosszabb a karomnál“– mondta Dan Ksepka társszerző, a Bruce Múzeum kurátora.
Kspeka és csapata szerint aPelagornis sandersinevű madárnak kétszer akkora volt a szárnyszélessége, mint a világ legnagyobb mai is élő repülő madarának, az albatrosznak, valamint a Argentavus magnificiens nevű ősi madáréval is vetekszik, ami 6 millió évvel ezelőtt élt és 5,5-7 méter hosszú szárnyszélessége volt.
A25 millió éveélt madárnak rövid, tömzsi lábai voltak és valószínű sziklák széléről ugrott le vagy egy rövid távot futhatott, hogy fel tudjon szállni.Repülésközben elérte a60 km/h sebességet is.
“A madár nagyon nagyon kevés energiát használva valószínűleg hatalmas távolságokat meg tudott tenni” – mondta Ksepka.
Amadárkoponya, lapocka, üreges szárny és szárnycsontmaradványait 1983-ban találták mega Charleston repülőtér közelében, de a kövületek teljes jelentőségére korábban nem jöttek rá.
A példány valószínűleg a tengerben halt ki, mivel az ásatási helyszín egy őskori tengerfenék volt. Nincsenek egyértelmű törések amadárcsontjaiban, ami egy különösen erőszakos halál jelét mutatná, mondta Ksepka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.