Optimális családtervezési modell

A családtervezés évtizedek óta kiemelt figyelmet kap az orvosi tudományban és a gyakorlatban egyaránt.

A szakemberek többsége azonban sajnos mindmáig a fogamzásgátlás szinonimájaként használja a fogalmat, azaz a negatív családtervezést hangsúlyozza.

Magyarországon aggasztó módon csökken a népesség, ilyen körülmények között különösen felértékelődik a minőségi, „pozitív családtervezés”, melynek célja a kívánt terhesség óvása, a koraszülés, és a veleszületett rendellenességek megelőzése. Az úgynevezett fogamzás előtti gondozás az egyetlen optimális lehetőség e célok elérésében, mivel a kutatások azt bizonyítják, hogy a prevenció akkor a leghatékonyabb, ha a fogamzás időszaka előtt kezdődik.

Hazánkban az 1980-as évek óta működik az „optimális családtervezési modell”, valamint az Országos Gyermekegészségügyi Intézetben (OGYEI) az ebből kifejlesztett szolgáltatás, mely speciális védőnői konzultációkra épül, a tervezett terhesség esetén a leendő szülők számára oktatást, szűréseket, szükség szerint orvosi ellátást nyújt.

Budapesten, a Bolgárkerék utcai családtervezési rendelőben működő fogamzás előtti gondozás a tervezett terhesség előtt 3 hónappal kezdődik, és a terhesség 12. hetéig tart. A speciális konzultációk során részletes pszichiátriai, családi anamnézissel feltérképezik a családtervező párok életviteli szokásait, anyagi viszonyaikat.

A konzultációk soránkiszűrhetőka családi halmozódású, valamint az anyai betegségek (pl. epilepszia, depresszió, diabetes), amelyek speciális ellátást igényelnek a fogamzást megelőző időszakban.

E betegségek genetikai hajlam alapján, környezeti tényezők hatására alakulnak ki, emiatt része az alap családtervezésnek az úgynevezett „eufenikai megelőzés”, ami azt jelenti, hogy a speciális genetikai hajlammal rendelkező, gyermekvállalást tervezőket kiszűrik, és többek között személyre szabott megelőzési stratégiákkal, hatva az ártó, illetve védő környezetei faktorokra, befolyásolják a betegség megjelenését. A programban külön kitérnek a potenciálisan magzatkárosító fertőzések megelőzési lehetőségeire is.

Ez a modell depresszió esetén is alkalmazható, a prevenció anyát és gyermekét is érinti. Az anyánál aszülésközeli időszakban előforduló depresszió megelőzését teszi lehetővé, a gyermeknél pedig a kora gyermekkori hatások optimalizálásával a gyermek személyiségfejlődését, egészséges lelki fejlődését segítheti elő.

A post partum (szülés utáni) depresszió az orvosi gyakorlatban kiemelt figyelmet érdemel lehetséges szövődményei miatt. A szülés utáni depresszió az anya önmaga, illetve a baba iránti törődésének csökkenésével, az anya-gyermek közötti kötődés romlásával, akár az újszülött elhanyagolásával járhat.

Emiatt a gyermek verbális fejlődése késhet, IQ-ja átlag 4 ponttal alacsonyabb lehet, gyakori körükben az olvasási, számolási és egyéb tanulási zavar, magatartási problémák alakulhatnak ki. Emiatt nagyon fontos a depresszió időbeni felismerése, kezelése, de még inkább a megelőzése, melynek leghatékonyabb módja a fogamzás előtti gondozás.