A tradicionális ismeretanyag átadása az új generációnak azonban napjainkra szinte teljesen megszűnt. A WWF Magyarország és a Budapesti Corvinus Egyetem vezette Traditional and Wild projekt hazánkban is a vadon élő gyógynövények fenntartható gyűjtésére kínál megoldást, munkahelyeket teremtve hátrányos helyzetű településeken.
Gyógynövényeink használata Magyarországon sok évszázados múltra tekint vissza, hiszen a régi idők embereinek más eszköz nem is állt rendelkezésére. Termesztés legfeljebb a kolostorkertekben folyt, őseink a növények legnagyobb részét vadon gyűjtötték. Ennek a múltnak valamint természeti adottságainknak köszönhetően napjainkban Közép-Európa országai azon fő exportőrök között vannak, akik sokféle növényi alapanyagot szállítanak a nyugat-európai feldolgozóknak.
A vadon termő növények, köztük a gyógy- és fűszernövények gyűjtéséhez azonban megfelelő ismeretekre van szükség. Ez a tradicionális ismeretanyag korábban generációról generációra szállt, a gyűjtés pedig a hétköznapi élet szerves részét képezte. Egyre jelentősebb probléma azonban, hogy e tudás átadása szinte teljesen megszűnt, az emberek a közmédiából szerzik - gyakran hamis - ismereteiket. Ezzel egyidejűleg a gyógynövények gyűjtése számos társadalmi és gazdasági ok miatt is folyamatosan csökken, sok esetben pedig nem ökológiailag fenntartható módon zajlik.
E problémák kezelésére indította el kilenc szakmai szervezet Magyarországon, Csehországban, Szlovéniában és Lengyelországban a Traditional and Wild (Hagyományos és Természetes) elnevezésű projektet. Hazánkban a WWF Magyarország, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszéke, a TRAFFIC, Kunadacs város önkormányzata és a pécsi illetőségű Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont dolgozik a kezdeményezésen.
A projekt célja, hogy összegyűjtse a gyógy- és fűszernövények, valamint egyéb felhasználható vadon termő növények gyűjtésével kapcsolatos hanyatló ismeretanyagot és rendszerezze ezeket az információkat. Mindemellett fontos küldetés a gyengülő kulturális hagyományok megőrzése, továbbá a megszerzett tudás minél több emberhez történő eljuttatása.
A projektben részt vevő szervezetek első lépésként felmérik a természeti és társadalmi erőforrásokat, rendszerezik az etnobotanikai ismereteket, majd segítséget adnak a különböző régiókban a fenntartható alapanyaggyűjtés és feldolgozás megvalósítására. A kezdeményezés komoly társadalmi hozadékkal bír, ugyanis a projekt mintát kínál a Közép-Európa elmaradott régióiban élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak, hogy elsajátítsák a fenntartható gyűjtési tevékenységet, és alkalmazzák azt.
„Kevesen tudják, hogy a legtöbb gyógynövény fajt nem termesztik, hanem a természetes állományokból gyűjtik, és nagyon fontos, hogy ez fenntartható módon történjen. Az általános alapelveket minden régióban az ott található fontosabb fajokra adaptáljuk, e modellfajok példáján mutatjuk be azt, miként lehet a régi tudást a mai körülmények között gazdaságilag is hasznosítani környezetkímélő módon. Így nagy figyelem hárul majd a terepi munka során például a közönséges borókára, az óriás aranyvesszőre, az európai áfonyára, a fekete bodzára és a nagy csalánra. A projekt során folyamatosan látogatunk el olyan területekre, ahol ezek a növények nagy számban megtalálhatóak.” - ismertette a tevékenységeket Zámboriné Dr. Németh Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem, Gyógy-és Aromanövények tanszékének vezetője.
„Hazánk klímája számos gyógynövény faj fejlődéséhez ideális körülményeket biztosít, ahol számottevő tudás halmozódott fel. Ezért Magyarország még néhány évtizeddel ezelőtt is gyógynövény-nagyhatalomnak számított. Ki ne ismerné a hazai népi gyógyászatban használt gyulladáscsökkentő kamillát, az izzasztó hatású fekete bodzát vagy a C-vitamin forrásként szolgáló csipkebogyót? A Traditional and Wild projekt jelentősége abban rejlik, hogy egy sok évszázados hagyományt próbál életben tartani úgy, hogy egy komplex képzési programnak köszönhetően lehetőséget biztosít a munkahelyteremtésre. Hazánkban a Kiskunság és az Ormánság területein dolgozunk ezen, biztosítva a gyógy-és fűszernövények fenntartható gyűjtését.” - tette hozzá Kristina Rodina, a WWF Magyarország szakértője.
A projekt egyik legfontosabb elemeként elkészült a vadon termő növények fenntartható gyűjtésére és kereskedelemére fókuszáló FairWild sztenderd is, amely egy komplex tanúsítási rendszert is magában foglal. Megalkotásában és alkalmazásának elősegítésében többek között a TRAFFIC, a WWF Magyarország és a FairWild Alapítvány működött együtt.
A sztenderd célja, hogy a hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítsa a vadon élő növénypopulációk hosszú távú fennmaradását, folyamatos felhasználásukat élőhelyükön, valamint, hogy megfelelő munkakörülményeket biztosítson a gyűjtőknek és feldolgozóknak, továbbá javítsa megélhetésüket. Ennek köszönhetően 2013 januárja óta ezt a tanúsítványt már számos Magyarországon is fellelhető növényből készülő nyersanyag előállítása során alkalmazzák. Többek között ide sorolható a bodzavirág (Sambucus nigra), a szederlevél (Rubus caesius), a mályvalevél és gyökér (Althaea officinalis), a csipkebogyó (Rosa canina), a ragadós galaj (Galium aparine), a gyermekláncfű levél és gyökér (Taraxacum officinale), a kislevelű hárs virága (Tilia cordata) és a csalánlevél (Urtica dioica) is.
A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.