Mint Neil Shurety, a Border Archaeology régészszervezet képviselője rámutatott, a római korban a temetőket a lakott területektől távol létesítették, adott esetben viszont a sírkert, ha nem is egy településhez, de villagazdasághoz kapcsolódott.
"Nagy valószínűséggel egy magántemetőről van szó, ahová a tehetős földbirtokos család tagjait helyezték végső nyugalomra" - vélekedett a szakember.
Beszámolója szerint az összes sír észak-déli tájolású, az elhunytakat fejjel észak felé temették el, ami azt jelenti, hogy a kereszténység előtti időszakból származik a nekropolisz. Az egyik elhunyt egy igen jó állapotban fennmaradt fakoporsóban aludta örök álmát.
A régészek a helyszínen kilencezer tárgyat, többségükben cserépedény-töredékeket tártak fel, de akadtak a leletek között brossok, a 306 és 337 között uralkodó Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császár arcmásával díszített pénzérme és római kori gombostű is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.