A méhnyakszűrés 2015-től lehet a védőnők alapfeladata

A szervezett népegészségügyi méhnyakszűrés elvégzése 2015-től a területi védőnők alapfeladatai közé tartozhat.

A tervezethez csatolt hatásvizsgálati dokumentumban azt írják: a védőnői ellátás új szolgáltatással bővül, a szervezett méhnyakszűrés végzésével.
A területi védőnői ellátásról szóló rendelet értelmében a védőnő feladata az úgynevezett "nővédelem", ebbe jelenleg a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése és a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel tartozik bele.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által most egyeztetésre bocsátott dokumentum szerint a védőnők "nővédelem" címszó alatt elvégzendő feladatai 2015. május 1-jével a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzésével egészülnének ki. A tárca szerint növelni kell a szervezett méhnyakszűréshez való hozzáférést, különösen a falvakban élők számára, annak érdekében, hogy a részvételi arány emelkedjen.

Megjegyezték, hogy az elmúlt három évben már zajlottak mintaprogramok, amelyek bebizonyították, hogy a védőnők képesek és alkalmasak a méhnyakszűrés gyakorlati elvégzésére, továbbá az érintettek elérésére, azok szűrésre való megnyerésére.
A hatásvizsgálati dokumentumban kitértek arra: magas a dohányzó várandós anyák aránya. Az ilyen nők gyermekei többször betegszenek meg, így csökken ezen anyák munkában eltöltött ideje, munkateljesítménye.

A tervezet melléklete szerint a védőnők feladataik ellátásához úgynevezett kilégzési szén-monoxid mérésére alkalmas eszközt, vagyis CO-mérőt is kapnának, mivel annak használata segít a várandósok dohányzásról való leszokásában.
A méhnyakrák korai kiszűrése és kezelése, valamint a dohányzásról való leszokás révén jobb egészségi állapot, életminőség, magasabb életszínvonal és jobb produktivitás érhető el, ezeknek össztársadalmi pozitív hatásuk van, kiemelten a 25-65 éves nőkre, a várandós anyákra és környezetükre nézve - olvasható a hatásvizsgálatban.